Nem új jelenség, de az utóbbi hetek fejleményei arról árulkodnak, hogy még nagyobb a baj Ukrajnában, mint azt bárki gondolhatta.
Újabb tragikus eset rázta meg a kárpátaljai magyarságot: meghalt egy magyar férfi, akit sorozótisztek vertek össze.
A történtek kapcsán Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk az ukrajnai kényszersorozás helyzetéről, a kisebbségek szerepéről és a hadsereg élőerő-problémáiról.
Ezt is ajánljuk a témában
A kényszersorozott magyar állampolgárt állítólag vasdoronggal ütötték. Hetekkel később a beregszászi kórházban váratlanul meghalt, noha a hozzátartozóinak azt mondták, minden rendben.
„A modern ipari háborúhoz három dolog kell: vér, acél és akarat” – kezdte Somkuti, kiemelve, hogy az ukrán hadsereg számára az élőerő pótlása egyre nagyobb kihívás.
Az erőtartalékok kimerülőben vannak, és a társadalom egyre kevésbé azonosul a vezetés céljaival.
Az ukrán hadsereg élőerő-helyzete egyre nehezebb, amit az is jelez, hogy erőszakos módszerekkel toboroznak, gyakran alkalmatlan embereket is besorozva”
– magyarázta a szakértő.
A már egyébként is nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarságot különösen érzékenyen érinti a kényszersorozás. Bár bizonyíték nincs rá, hogy Ukrajnában is érvényesülne ez a tendencia, de a szakértő emlékeztetett rá, hogy a történelem során gyakran figyelhető meg, hogy a kisebbségeket előtérbe tolják az ilyen konfliktusokban, ahogy korábban Oroszországban is voltak erre utaló jelek.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egész magyar közösség megdöbbent, miután ukrán toborzók megvertek egy magyar férfit, aki később meghalt – mint kiderült, nem ő volt az egyetlen áldozat, Kárpátalja pedig különösen érintett.
Az erőszakos toborzás társadalmi ellenállást vált ki: az utóbbi időben megszaporodtak a toborzók elleni támadások, nem egy öngyilkos merényletet is elkövettek az elesett katonák hozzátartozói.
Az elmúlt héten pedig több dróntámadás is ért toborzó irodákat, és nem volt szokatlan, hogy ezt a helyi lakosság ujjongása követte.
„Kremencsukban, Krivoj Rogban, Harkovban is értek támadások toborzóirodákat, ami politikai és társadalmi üzenet is egyben” – mondta Somkuti.
A kényszersorozottak harcértéke kapcsán a szakértő kiemeli, hogy a modern harcmezőn a kis létszámú alakulatokban a közösségi kohézió és a bajtársiasság kulcsfontosságú. „John Keegan is leírja, hogy a katonák gyakran a saját közösségükért, alakulatukért, bajtársaikért harcolnak, nem feltétlenül a magasztos célokért” – tette hozzá.
A kárpátaljai tragédia tovább mélyítheti az ukrán-magyar diplomáciai feszültségeket. „Ez az eset, amely a médiában is nagy visszhangot kapott, csak ront a helyzeten” – zárta gondolatait Somkuti.
Ahogy látható, az ukrajnai kényszersorozás problémája nemcsak katonai, hanem társadalmi és politikai válságot is jelez országban, amelynek hatásai még hosszú ideig érezhetők lesznek Ukrajnában.
Ezt is ajánljuk a témában
Mint írta, a mikrobuszokba tuszkolt, erőszakkal elhurcolt járókelők annyira gyakori jelenséggé váltak, hogy már külön kifejezés is született rá a sajtóban: „busification”.
Nyitókép forrása: SERGEY BOBOK / AFP
A kényszersorozott magyar állampolgárt állítólag vasdoronggal ütötték. Hetekkel később a beregszászi kórházban váratlanul meghalt, noha a hozzátartozóinak azt mondták, minden rendben.
És ezek után még Orbán Viktort támadják ezerrel, aki nem akar háborút.
Zelenszkij toboroz, Brüsszel fizet, egy magyar férfi pedig meghal a fronton. Az ukrán hadsereg már a kárpátaljaikat is kényszerrel viszi, miközben a háború árát Európa állja.
Nehéz szavakba önteni, milyen sötét gyűlölethullám társul a rengeteg részvétnyilvánítás mellé.
Szörnyű adatokat közölt az ENSZ ukrajnai megfigyelőmissziója.
A NATO nem fog békét teremteni, de a konfliktuskeresés és a háborús készülődés sem a feladata.
Közben beindult a klasszikus ukrán dezinformációs kampány is, a kárpátaljai magyarok pedig az igazságot követelik.
A Facebook egykori jogtanácsosa havi szinten 8 milliót keresett.
