Mutatjuk és elmagyarázzuk!
Irán parlamentje megszavazta a létfontosságú globális kereskedelmi útvonal lezárását, amelyen naponta a világ olajellátásának több mint egyötöde halad át. De mi az a Hormuzi-szoros, és mi a jelentősége a globális olaj- és gázkereskedelem szempontjából? Elmagyarázzuk!
Donald Trump elnök példátlan döntése, hogy három iráni nukleáris létesítményt bombázzon, jelentősen növelte a közel-keleti konfliktus eszkalációjának veszélyét. Az Egyesült Államok Izraellel közösen hajtotta végre a legnagyobb nyugati katonai műveletet az iszlám köztársaság ellen az 1979-es iráni forradalom óta.
Most a világ lélegzetvisszafojtva figyeli, milyen válaszlépést tesz Irán.
Szakértők szerint Teherán egyik legfőbb lehetséges válasza a Hormuzi-szoros lezárása lehet – ez a stratégiai tengeri útvonal a világ olajszállításának kulcspontja, naponta 20 millió hordó olaj és jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz halad át rajta. Irán korábban már többször megfenyegette a világot a szoros lezárásával, de eddig soha nem váltotta valóra a fenyegetést.
A Hormuzi-szoros a világ olajkereskedelmének egyik legfontosabb szűk keresztmetszete (oil chokepoint), geopolitikailag kiemelt jelentőséggel bír nemcsak az Egyesült Államok, hanem az egész világ gazdasága számára, mivel a globális olajellátás nagymértékben függ az ottani hajóforgalomtól.
A szoros Irán és Omán között helyezkedik el, és az Arab-öbölt köti össze délen az Ománi-öböllel, majd azon keresztül az Arab-tengerrel.
A legkeskenyebb pontján mindössze 33 kilométer széles, miközben a tényleges hajózási sáv csupán 3 kilométert tesz ki.
A világ teljes olajfogyasztásának közel egyötöde halad át ezen a szoroson.
A Vortexa elemzőcég adatai szerint 2022 eleje és a múlt hónap között napi 17,8–20,8 millió hordó nyersolaj, kondenzátum és üzemanyag áramlott rajta keresztül.
Az OPEC-tagországok – köztük Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak – legnagyobb részben ezen az útvonalon exportálják kőolajukat, elsősorban Ázsiába.
A kereskedelmi hajóforgalom biztonságát az amerikai 5. flotta biztosítja, amelynek bázisa Bahreinben található.
A szoros lezárása közvetlen gazdasági csapást mérne az Egyesült Államokra, mivel az olajárak azonnali ugrását idézné elő, ami globális inflációhoz vezetne. Ez erős politikai üzenet lehetne Washingtonnak.
Ugyanakkor ez egyértelműen súlyos önsorsrontó lépés lenne Teherán részéről: Irán saját olajexportja is ezen az útvonalon halad át, így a lezárással saját gazdaságát is megbénítaná.
A Perzsa-öböl menti arab államok – akik egyébként kritikusak voltak az izraeli támadással szemben – valószínűleg katonailag is beavatkoznának saját érdekeik védelmében. Különösen Kínát érintené érzékenyen a lezárás: a világ második legnagyobb gazdasága Irán olajexportjának közel 90%-át vásárolja fel.
Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio felszólította Kínát, hogy próbálja megakadályozni a lezárást:
Bátorítom a kínai kormányt, hogy hívják fel Iránt – hiszen olajellátásuk nagy része a Hormuzi-szoroson keresztül érkezik,”
mondta a Fox Newsnak. „Ha Irán valóban lezárja, az gazdasági öngyilkosság lenne számukra is.”
Már most érkeztek jelentések arról, hogy a közelmúltbeli amerikai légicsapások után egyes szuperolajszállítók visszafordultak a térségben.
Az iráni Press TV a hétvégén arról számolt be, hogy az iráni parlament elfogadott egy javaslatot a szoros lezárásáról,
ám a végső döntést Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetése fogja meghozni.
Vasárnap Irán külügyminisztere, Seyed Abbas Araghchi nyílt végű megtorlással fenyegetett, amikor azt mondta: Trump döntése „örökké tartó következményekkel” fog járni. Azóta megszólalt az ország legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah is, aki kijelentette, hogy Izrael „súlyos hibát követett el, és meg kell bűnhődnie” – bár konkrét utalást a Hormuzi-szorosra nem tett.
A világ eközben feszült figyelemmel várja, vajon valóban sor kerül-e a tengeri útvonal lezárására – egy olyan lépésre, amely azonnal megrázná a világpiacokat.
Nyitókép: NASA / AFP
Tényleg 20 százalékkal vezet a Tisza vagy hamisít a Medián? Kivéreztetéses tervvel buktatnák meg a választások után Orbánt Brüsszelből. Mutatjuk a részleteket. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Washingtonból üzent a volt brit nagykövet: a Közel-Kelet konfliktusainak hátteréről, az ENSZ Izraellel szembeni elfogultságáról, Irán szerepéről és Európa iszlamizációs kihívásairól. Kemény állítások Gázáról, a Hamászról és az EU jövőjéről.
A Muszlim Testvériség fizetett ügynökökön keresztül veri szét a nyugati társadalmakat.
Már az ukránok legnagyobb támogatójának, Lengyelországnak is elege van Sztyepan Bandera ukrán hőskultuszából, Zelenszkijék azonban a fülük botját sem mozdítják, sőt: Banderát sokan még a kijevi vezetés körében is hősként tisztelik.
Komoly feszültséget okozott az egyik „vicces” kedvében lévő utas.
A két elkövető 14 és 12 év szabadságvesztést kapott.
Az Israel Allies Foundation rangsora szerint Szánthó Miklós a világ 36. legnagyobb Izrael-barátja lett.
Ukrajna február 6-án leállította az orosz kőolaj szállítását Magyarország felé a Barátság vezetéken – a CashTalk legújabb adása ennek politikai és gazdasági következményeit vizsgálja.
Kocsis Máté szerint beismerte a szándékait a Tisza Párt elnöke.
