Az amerikai külügyminiszter kijelentette: az Egyesült Államok nem áll háborúban Iránnal

Marco Rubio arról is beszélt, az Egyesült Államoknak nem célja egy hatalomváltás kikényszerítése Iránban.

Irán lezárhatja a Hormuzi-szorost, mindez nehéz helyzetbe sodorhatja a globális kereskedelmet.
Az iráni parlament megszavazta a Hormuzi-szoros lezárását, amiről a végső döntést a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács hozhatja majd meg, számolt be a Guardian. Amennyiben a tanács jóvá hagyja a parlament döntését, az súlyos globális kereskedelmi problémákhoz vezethet, és Európát is nehéz helyzetbe hozhatja.
A Hormuzi-szoros egy szűk tengeri átjáró Omán és Irán között, amely a világkereskedelem egyik fontos hajózási útvonala, mert ez köti össze a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel, majd az Arab-tengerrel és az Indiai-óceánnal, és itt halad át a világ kőolajexportjának mintegy 30 százaléka.
A tengerszoros lezárása jelentősen zavart okozna a nemzetközi piac működésében, és gyorsan megugranának az energiaárak Európában is, különösen az olaj és a földgáz tekintetében.
A szoros lezárása emellett fontos geopolitikai jelentőséggel is bír, mivel azt az Egyesült Államok és szövetségesei háborús cselekménynek tekintik. Már korábban, az amerikaiak háborúba lépése előtt is szóba került, hogy Irán lezárhatja a szorost, amiről akkor mindenki úgy vélekedett, hogy biztos katalizátora lenne annak, hogy Washington is megtámadja az országot.
Az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) a „világ legfontosabb olajcsapdájának” nevezi a Hormuzi-szorost, hangsúlyozva a legszűkebb pontján mindössze 29 tengeri mérföld széles átjáró stratégiai jelentőségét. A legnagyobb vesztesei az iráni döntésnek az ázsiai országok, azon belül is főképp Kína, India és Japán lehetnek, ahová a szoroson áthaladó olajkereskedelem 70, és a cseppfolyósított földgáz 80 százaléka áramlik.
A Wall Street elemzője, Goldman Sachs szerint az energiaárakat már önmagában az megdobja, hogy Irán a szoros lezárásával fenyeget. Amennyiben ez valóban megtörténik, az nemzetközi szinten jelentős áremelkedést eredményez, amit Európa is meg fog érezni – írta a Euronews.
Nyitókép: NASA Earth Observatory / AFP