A tengerszoros lezárása jelentősen zavart okozna a nemzetközi piac működésében, és gyorsan megugranának az energiaárak Európában is, különösen az olaj és a földgáz tekintetében.
A szoros lezárása emellett fontos geopolitikai jelentőséggel is bír, mivel azt az Egyesült Államok és szövetségesei háborús cselekménynek tekintik. Már korábban, az amerikaiak háborúba lépése előtt is szóba került, hogy Irán lezárhatja a szorost, amiről akkor mindenki úgy vélekedett, hogy biztos katalizátora lenne annak, hogy Washington is megtámadja az országot.
Az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) a „világ legfontosabb olajcsapdájának” nevezi a Hormuzi-szorost, hangsúlyozva a legszűkebb pontján mindössze 29 tengeri mérföld széles átjáró stratégiai jelentőségét. A legnagyobb vesztesei az iráni döntésnek az ázsiai országok, azon belül is főképp Kína, India és Japán lehetnek, ahová a szoroson áthaladó olajkereskedelem 70, és a cseppfolyósított földgáz 80 százaléka áramlik.