Bajban lehetnek a Kelet urai a The Telegraph szerint.
Pánikolni fog Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnök az iráni helyzet miatt – vélekedik a brit The Telegraph. A törékeny iráni rezsimnek ugyanis mindketten támogatói, ezért el is ítélték Izrael támadását a síita középhatalommal szemben.
Ha az iráni rendszer megbukik, mindkét keleti nagyhatalom elveszít egy fontos Amerikával szembeni szövetségest a régióban.
Oroszország problémája a Telegraph szerint az, hogy a nemrég megbukott Bassár el-Aszad elnök Szíriája után egy újabb olyan rezsim omolhat össze, melynek segítségével Oroszország komoly hatalmi tényező lehet a régióban. Emellett a lapnak nyilatkozó Tuvia Gering, az Izraeli Nemzetbiztonsági Kutatások Intézetének Kína- és Közel-Kelet-szakembere szerint Irán és a keleti nagyhatalmak „tanulnak is egymástól, és megosztják egymással saját népük elnyomásának technológiáit”.
Egy szempontból viszont megnyugodhatnak az oroszok: Irán eleste sem fog problémát okozni a számukra az iráni típusú drónok előállításában, mert az oroszországi dróngyárak iráni támogatás nélkül is elő tudnak állítani akár havi 2700 drónt.
Oroszország és Kína közös problémája lesz viszont, hogy a növekvő feszültséget Irán akár arra is felhasználhatja, hogy kilépjen az atomfegyverek terjedésének korlátozására szolgáló 1968-as atomsorompó-egyezményből. Miután mind Oroszország, mind Kína atomhatalom, súlyosan ellenérdekeltek abban, hogy újabb országok válhassanak atomhatalommá.
Kína számára pedig külön problémát jelent az is, hogy
ők a nyugati szankciók alatt álló iráni olaj legnagyobb vásárlói, több mint kétmillió hordónyit vesznek a perzsa országból naponta,
így a lap szerint káruk fog származni az iráni olaj- és gázipari létesítményeket érő izraeli támadásokból. Rossz hír a keleti nagyhatalmak számára az is, ha Irán hosszú távon szankciók alatt marad, mert ez kevésbé megbízható kereskedelmi partnerré, kevésbé fizetőképes építőipari és hadiipari megrendelővé teszi az országot.
Putyin az izraeli-iráni konfliktus eszkalációja óta beszélt Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnökkel és Mahmúd Pezeskian iráni elnökkel is, s felajánlkozott közvetítőként.
Kína külügyminisztere, Vang Ji szintén felvette a kapcsolatot mindkét féllel, Hszi elnök pedig odáig ment, hogy kijelentette: „Izraelt meg kell állítani”.
Nyitókép: MAXIM SHIPENKOV / POOL / AFP
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Brüsszel szerint Oroszország részvétele a nemzetközi sportban továbbra is biztonsági kockázatot jelent.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
Amerikai közvetítéssel ült tárgyalóasztalhoz Ukrajna és Oroszország, miközben továbbra is dühöngenek a fegyverek.
A Kreml szóvivője még a célpontokat is megnevezte.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
