Látványos légicsapások, ultimátumok és fenyegetések: az elmúlt hét eseményei újra a globális feszültség középpontjába helyezték a Közel-Keletet. Az Irán elleni támadások egy olyan konfliktus körvonalait rajzolják fel, amely messze túlmutat a térségen, globális energiaválságot és diplomáciai patthelyzetet előidézve.
Izrael és Irán mostani konfliktusa nem egyik napról a másikra alakult ki, hanem évtizedek óta gyűlő feszültségek következménye. Irán az 1979-es iszlám forradalom óta anticionista politikát folytat, amely elsősorban Izraellel szemben álló szervezetek – például a Hezbollah és a Hamasz – támogatásában ölt testet. Izrael az iráni atomprogramot tekinti a legnagyobb fenyegetésnek, olyannak, amely a létét veszélyezteti. Állítása szerint az iráni urándúsítás elérte a 60 százalékos szintet, ami a nukleáris fegyver előállításának küszöbét jelenti, és ez késztette cselekvésre.
Az amerikai elnök Hágában arról is beszélt, hogy fontolgatják újabb Patriot rakéták szállítását Ukrajnának.
Vasárnap jól ment a hergelés, akkor most jöhetne a bocsánatkérés!
Mező Gábor új könyvében az olvasók többek között Gyárfás Tamás és Fenyő János történeteit is részletesen megismerhetik.
Az eddig izolacionista és békepárti amerikai elnök a neokonokat megszégyenítő eltökéltséggel adott ki parancsot az amerikai bombázóknak Irán nyílt, közvetlen megtámadására. Döntése megváltoztatja a trumpi alapállást.
Most azok az országok kerekedtek felül, amelyek nem akartak Ukrajnával foglalkozni – mondta Orbán Viktor.
Rétvári Bence sorra vette Magyar Péter leginkább „túlzó” állításait.
Brüsszelből jelentkezett be élőben a miniszterelnök.
