Amerika türelme fogy, az oroszok tovább folytatják a támadást – de meddig mehet ez így?

Közismert mondás: ha lerakunk az asztalra egy poharat, a pesszimista ember azt fogja mondani, a pohár félig üres, míg az optimista ember szerint a pohár félig tele van. Az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatban a pesszimista azt mondhatja: Donald Trump amerikai elnök már négy hónapja próbálkozik, de még mindig nem sikerült elérnie, hogy tűzszünet legyen. Ezzel szemben az optimista szerint még csak négy hónap telt el, de legalább zajlanak a tárgyalások, és Törökországban már sikerült egy asztalhoz ültetni a feleket. Azonban lassan a legoptimistább elemzők is úgy érzik, hogy egyre csökken a tűzszünet esélye, és ahogy telnek a hetek, a reménytelenség kiül a diplomaták arcára, mert akárcsak maga a konfliktus, a tárgyalások is befagyni látszanak. 

Pedig májusban néhány napra újraéledt a remény, hogy Törökországban folytathatnak béketárgyalást az ukránok és az oroszok – sőt Donald Trump még azt is felvetette, hogy ő is odarepülhet. Végül azonban Vlagyimir Putyin orosz elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem ült egy asztalhoz, sőt Moszkva szándékosan egy alacsony rangú delegációt küldött. Három éve ez volt az első alkalom, hogy a két ország képviselői leültek tárgyalni egymással, de a találkozó nem a várva várt tűzszünettel végződött. Az isztambuli tárgyalás kevesebb mint két órán át tartott. Oroszország elégedettségét fejezte ki a találkozóval kapcsolatban, és kijelentette, hogy kész a folytatásra. Az egyetlen jelentős eredmény egy nagyszabású fogolycsere-megállapodás volt. 

Három nappal később, május 19-én Donald Trump telefonon beszélt Putyinnal. A beszélgetésről mindkét fél pozitívan nyilatkozott, de 

Akárcsak a többi tárgyalás és telefonhívás esetében, ezúttal sem lehet tudni, hogy mi hangzott el. Az orosz elnök tanácsadója, Jurij Uszakov szerint Trump és Putyin nem tárgyaltak a tűzszünet időpontjáról, de az amerikai vezető hangsúlyozta, hogy szeretné, ha „gyorsan” megvalósulna. Közölte Putyinnal, hogy a szenátus szankciókat fontolgat Oroszország ellen, de hangsúlyozta, inkább megállapodásra törekszik, és nem korlátozásokat alkalmazna – derült ki az orosz fél beszámolójából. 

A következő napokban azonban nem történt előrelépés, sőt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elutasította az ötletet, hogy a Vatikán adjon helyet a béketárgyalásoknak. Mindeközben Zelenszkij meg szerette volna győzni nyugati szövetségeseit, hogy lépjenek fel keményebben Oroszországgal szemben, mert láthatóan nem akar tűzszünetet kötni. „Ukrajna készen áll a lehető leggyorsabb lépések megtételére a valódi békéhez, és fontos, hogy a világ határozott álláspontot képviseljen” – jelentette ki az ukrán elnök a tárgyalások után. „Szigorú szankciókat” szorgalmazott arra az esetre, ha Oroszország elutasítja a teljes és feltétel nélküli tűzszünetet. 

Az oroszok időhúzásával kapcsolatban az az uralkodó nézet, hogy mivel jobban állnak a harctéren, ezért Putyin addig tolná a tűzszünet időpontját, ameddig csak lehetséges. Ezt megerősíti az a nyilvánosságra hozott jelentés is, amelyet az Egyesült Államok Védelmi Hírszerző Ügynöksége készített az amerikai képviselőház részére. „Putyin szinte biztosan elkötelezett az ukrajnai győzelem mellett, céljai a háború kezdete óta lényegében változatlanok: Ukrajna semlegessége és az ukrán állam további felosztása” – írják. Szerintük az orosz elnök „az ukrajnai háborút a Nyugat elleni létfontosságú küzdelemnek tekinti, amely meg fogja határozni Oroszország helyét a világban, valamint Putyin hatalmát és történelmi örökségét is” – állapította meg az amerikai hírszerzés. 

Május 25-én, szombaton hajnalban dróntámadás érte Kijevet, amelyet másnap egy még nagyobb és súlyosabb rakéta- és dróntámadás követett. Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes az X-en arról írt, hogy a több régiót érintő támadásokban legalább tizenkét ember meghalt, köztük három gyermek. Bejegyzésében „a terror újabb éjszakájának” nevezte az eseményeket, és kijelentette: „Oroszország célpontjai egyértelműek: otthonok, családok, gyermekek”. Az ukrán légierő szerint Moszkva 298 drónnal és 69 rakétával lőtte az országot, ami a háború kezdete óta az egyik legnagyobb légitámadásának számít. Az ukránok azt közölték, ebből 266 drónt és 45 rakétát elpusztítottak. 

A hétvégi orosz támadás magával hozta Donald Trump haragját is. Az elnök azt írta a közösségi oldalán, a Truth Socialön: „Mindig nagyon jó kapcsolatom volt Vlagyimir Putyinnal, de valami történt vele. Teljesen MEGŐRÜLT! Fölöslegesen megöl egy csomó embert, és most nem csak a katonákról beszélek. Rakétákat és drónokat lő ukrajnai városokra értelmetlenül. Mindig is azt mondtam, hogy ő egész Ukrajnát akarja, nem csak egy részét, és talán ez be is igazolódik; de ha így van, az Oroszország bukásához vezet!” Az elnök ugyanebben a bejegyzésében célba vette Zelenszkijt is: „Hasonlóképpen, Zelenszkij elnök sem tesz jót az országának azzal, ahogy beszél. Minden, ami a száján kijön, problémákat okoz, nem tetszik, és jobb, ha abbahagyja.” 

Az oroszok nem vágtak vissza, ami jelzi, hogy nincs teljesen ellenükre az amerikai közvetítés. „Ez egy fontos pillanat, amely minden érintett érzelmi túlterheltségével jár” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy sajtótájékoztatón. Hozzátette: Moszkva hálás, amiért Amerika közvetíteni próbál. 

Trump ugyanakkor újságírói kérdésre megerősítette a rakétázás miatti frusztrációját. Négy hónap után 

amit az adminisztráció több tagja is igyekszik visszhangozni. A nagy kérdés: meddig hajlandók várni az amerikaiak? Az optimista elemzők azt mondják, hogy Trump fenyegetése, miszerint Amerika feladja a közvetítői szerepet, csak a tárgyalási taktikájának a része. A pesszimista nézet viszont az, hogy az amerikaiak meg fogják unni az időhúzást, és elsétálnak; a háború pedig folytatódik, amíg ki nem véreztetik egymást a felek.

Nyitókép: AFP/Saul Loeb, Alexander Nemenov, Drew Angerer