DEA 2025 – USA – országos kábítószer-veszélyértékelés jelentés

„A 2025-ös amerikai National Drug Threat Assessment (NDTA) részletes és figyelemre méltó
betekintést nyújt az Egyesült Államokban tapasztalható kábítószer-járvány aktuális helyzetébe,
különös tekintettel a szintetikus drogok térnyerésére, valamint a transznacionális bűnszervezetek
által képviselt fenyegetésre. A jelentésben foglalt adatok és tendenciák nem csupán az amerikai
közbiztonság és közegészségügy számára hordoznak súlyos következményeket, hanem a nemzetközi
drogpolitikák szempontjából is tanulságosak, különösen olyan országok számára, mint Magyarország,
ahol a megelőzés és a szigorú szabályozás hagyományosan kiemelt szerepet játszik.

Az NDTA egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kábítószerrel összefüggő halálesetek számának
csökkenése ellenére az Egyesült Államok továbbra is súlyos drogkrízissel küzd. A 2024. októberéig
tartó, vizsgált 12 hónapos időszak során mintegy 84 ezer amerikai halt meg túladagolás
következtében, és ezen esetek 70%-a közvetlenül az illegálisan előállított szintetikus opioidokhoz,
elsősorban a fentanilhoz köthető. Ez az anyag, amely gyakran tablettákba préselve, hamis
gyógyszerként kerül forgalomba, különösen veszélyes, mivel már néhány milligramm is halálos lehet.

Az ilyen típusú szerek jelenléte ráadásul sokszor rejtett. A felhasználók és dílerek egyaránt nincsenek
tudatában annak, hogy mit is fogyasztanak vagy árusítanak. A polidrog-keverékek, különösen a
fentanil, heroin, kokain, metamfetamin és xilazin kombinációi új szintre emelik a halálos kockázatot.
A jelentés részletesen bemutatja, hogy a mexikói bűnszervezetek (mint a Sinaloa és a Jalisco
kartellek) milyen módon uralják az amerikai drogpiacot. Ezek a szervezetek több mint 40 országban
aktívak, kémiai alapanyagokat szereznek be Kínából és Indiából, Mexikóban dolgozzák fel őket titkos
laboratóriumokban, majd kiterjedt logisztikai hálózatokon keresztül juttatják el az USA-ba. Az
amerikai elosztást helyi bandákkal, utcai dílerekkel, valamint digitális csatornák, például közösségi
média, titkosított üzenetküldő alkalmazások segítségével valósítják meg.

A drogterjesztés tehát már rég nem csupán egy alvilági jelenség. Globalizált üzleti modellként
működik, amely kihasználja a nyitott gazdaságok réseit, a technológiai újításokat és a pénzügyi
rendszerek átláthatatlanságát, valamint a jogi kiskapukat. A pénzmosás kriptovalutákon,
fedővállalatokon, valamint hagyományos készpénzcsempészeten keresztül zajlik, gyakran kínai
hátterű pénzügyi hálózatokon keresztül. Ezek a bűnszervezetek nemcsak drogokat terjesztenek,
hanem embercsempészetből, fegyverkereskedelemből és zsarolásból is jelentős bevételre tesznek
szert.

Az NDTA különösen nyugtalanító képet fest arról, hogy a drogpiacok mennyire dinamikusan
változnak. Míg a heroin forgalma csökken, a fentanil és új szintetikus anyagok, mint a nitazének vagy
az állatgyógyászati nyugtatóként ismert xilazin térnyerése folytatódik. Ezek az új szereplők olyan
mértékű kiszámíthatatlanságot visznek a piacra, amely még az egyébként „tapasztalt” felhasználók
számára is halálos lehet. A túladagolások sokszor nem a szándékos kockázatvállalásból fakadnak,
hanem abból, hogy a fogyasztók nem tudják, mit tartalmaz az adott szer.

Az Egyesült Államok példája világosan rámutat arra, hogy ha egy ország nem képes megállítani a
kábítószerrel kapcsolatos liberalizációs folyamatokat, akár politikai, akár társadalmi nyomásra , annak
hosszú távon súlyos következményei lehetnek a lakosság egészségére, a közbiztonságra, valamint a
gazdaság és igazságszolgáltatás működésére nézve. Bár az USA igyekszik komplex válaszokat adni,
beleértve a megelőzést, a kezelést és az elrettentést, a kábítószerpiac globalizációja és a kínálat gyors
alkalmazkodóképessége folyamatos kihívások elé állítja a hatóságokat.

Magyarország számára a tanulság egyértelmű: a zéró tolerancia elvének következetes és határozottérvényesítése, a prevencióra építő szemlélet, valamint a nemzetközi együttműködés fenntartásanélkülözhetetlen annak érdekében, hogy megelőzzük a hasonló mértékű társadalmi katasztrófát. Azamerikai tapasztalat azt mutatja, hogy ha egyszer a kontroll kicsúszik a kézből, a helyreállítás évekig,sőt évtizedekig is eltarthat, már ha egyáltalán lehetséges.”

Fotó: Pexels