Trump feloldotta a Kennedy-merénylet titkos aktáit, de mi derül ki belőlük?

Sinka Dominik cikke

Donald Trump kampányígéretéhez hűen bejelentette megközelítőleg 80 000 oldalnyi, a John F. Kennedy elleni merénylettel kapcsolatos titkosított dokumentum nyilvánosságra hozatalát.

Az amerikai elnök március 17-én a Washington D.C-ben található Kennedy Központban tartott sajtótájékoztatója során elárulta, hogy a Kennedy-fájlok hamarosan a nagy nyilvánosság számára is teljes körűen elérhetővé válnak, ami a következő nap meg is történt.  „Rengeteg olvasnivalójuk lesz. Nem hiszem, hogy bármit is ki fogunk takarni. Azt mondtam: egyszerűen ne takarjatok ki semmit, nem lehet kitakarni” – tette hozzá Trump elnök.

miközben az elnöki konvoja elhaladt a texasi tankönyvraktár épülete mellett. A hivatalos álláspont szerint egy 24 éves kommunista szimpatizáns, Lee Harvey Oswald az épület hatodik emeletéről lőtt rá az elnökre. A megsebesített Kennedyt azonnal egy közeli kórházba szállították, de az életét már nem tudták megmenteni. A merénylet után rövidesen azonosították és letartóztatták Lee Harvey Oswaldot, mint elkövetőt. 

November 24-én Oswald a rendőrkapitányságról a megyei börtönbe való átszállítása során egy újabb váratlan fordulat következett. A televízióban közvetített eseményt nyomon követő nézők azzal szembesültek, ahogy egy pillanat leforgása alatt 

 A támadó Jack Ruby volt, egy helyi éjszakai klub tulajdonosa. A támadást követően Oswald pár órával később a kórházban a mellkaslövés által okozott vérzés következtében maga is elhunyt. 

A hivatalos álláspont és a közvélemény 

Az igazság feltárása érdekében Lyndon B. Johnson elnök kezdeményezésére létrehoztak egy bizottságot – közismert nevén a Warren-bizottságot. Az egyik fő cél az volt, hogy kizárják a Szovjetunió vagy Kuba esetleges részvételének lehetőséget, mivel annak komoly geopolitikai következményei lettek volna. A bizottság végsősoron a jelentésében alátámasztotta, hogy az elnököt halálosan megsebesítő lövéseket Oswald adta le, illetve közölték azt is, hogy nem találtak bizonyítékot arra, hogy Oswald vagy Jack Ruby bármilyen, akár hazai, akár külföldi összeesküvés résztvevői lettek volna Kennedy elnök meggyilkolásakor.

Fekete Rajmund történész, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója lapunknak hangsúlyozta, hogy 

Ezt a Gallup 2023-as felmérése is igazolja.

Kennedy meggyilkolásával kapcsolatban a Trump-adminisztráció 2017-ben részlegesen nyilvánosságra hozott egy sor dokumentumot, de a titkosszolgálatok, beleértve a CIA-t is, további halasztást javasoltak a teljes adathalmaz tekintetében. Joe Biden elnöksége alatt ez a folyamat folytatódott, két részletben további dokumentumokat hoztak nyilvánosságra. Majd most márciusban, Donald Trump újabb bejelentésével végre az utolsó egy százaléknyi, mintegy 80 000 oldalnyi dokumentum is nyilvánosságra került. A kérdés azonban az, hogy ez az óriási adathalmaz tartalmaz-e olyan új információt, amely új színben tünteti fel a merényletet. 

Mi derül ki az új dokumentumokból?

Egyelőre nem került napvilágra olyan új adat, ami alapján azt mondhatnánk, hogy Oswaldon kívül más is részt vett a merényletben. Azonban Fekete Rajmund szerint is vannak olyan információk, melyek arra utalnak, hogy Oswald nem lehetett egyedüli merénylő.

Az egyik ilyen dokumentum 

Underhill el akart menekülni az országból, mert féltette az életét, ám fél éven belül mégis holtan találtak rá a lakásában. A hivatalos jelentésben a hatóságok megállapították, hogy öngyilkosság történt. Különös körülmény, hogy Underhill jobbkezes létére a bal füle mögött lőtte fejbe magát.

A CIA 1960-as évekre behálózta az egész világot Arthur Meier Schlesinger, Jr., Kennedy egyik legfontosabb tanácsadója 

és a kormányzat már képtelen kontrollálni a tevékenységüket. Azaz Kennedy elnök környezetében felmerült a CIA megszüntetésének ötlete, ami úgyszintén találgatásokra ad okot a magányos merénylő elméletével szemben.
Cenzúra és elhallgatott információk

A jelenleg közreadott adatok között több olyan anyag is szerepel, amelyek korábban is elérhető, ám jelentős mértékben cenzúrázva voltak arra hivatkozva, hogy ügynökök szenzitív személyes adatait tartalmazták.
Szintén felmerül a kérdés, hogy vajon minden lényeges információ nyilvánosságra került-e? Egy hónappal a titkosítás feloldása előtt az FBI bejelentette, hogy további, megközelítőleg 2400 új dokumentumot talált, ami a merénylethez kapcsolódik. Vajon miért nem kerültek elő ezek a dokumentumok hatvan évig? Ez az FBI részéről önmagában is felveti annak a lehetőségét, hogy még mindig lehetnek rejtett dokumentumok – mutat rá Fekete Rajmund. 

 A titkosítás feloldása önmagában nem nyújt garanciát arra, hogy minden információ napvilágra kerül. Egy viszont biztos: a Kennedy-gyilkosság továbbra is foglalkoztatja a kutatókat és a nyilvánosságot egyaránt, és még évtizedek múlva is az amerikai történelem egyik legérdekesebb és legvitatottabb eseménye marad.

Fotó: Abbie Rowe/AAP