Trump elérte célját: történelmi jelentőségű megállapodás született

Az amerikai védelmi miniszter „Trump-párti” és „Amerika-barát” elnökként jellemezte José Raúl Mulino panamai elnököt.

Bendarzsevszkij Anton nem látja kizártnak, hogy sor kerülhet átcsoportosításokra.
Miközben Amerika „távozásáról”, s mintegy Európa cserben hagyásáról írt több amerikai és európai sajtóorgánum az Európában állomásozó amerikai NATO-erők esetleges létszámcsökkentése kapcsán, Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója a hirado.hu-nak nyilatkozva megjegyezte:
Joe Biden húszezer fővel emelte, és noha Donald Trump most talán tízezer fővel csökkenti ezt a létszámot, még így is magasabb marad a 2022 előttinél
– írja a hirado.hu.
„Az 1980-as években több mint 300 ezer amerikai katona állomásozott Nyugat-Európában. Ekkor még több mint 40 amerikai katonai bázisról beszélünk. A 90-es években ez a szám már 100 ezer fővel lecsökkent, mintegy 200-210 ezer főre” – idézte fel Bendarzsevszkij Anton külpolitikai szakértő. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatóját a hirado.hu többek között a tervezett európai csapatkivonások mértékéről, s ennek biztonságpolitikai hátteréről kérdezte. Az 1990-es évek végére az amerikai katonák száma Európában már 140-150 ezer fő környékén van, míg 2020-as évekre az amerikai katonai kontingensnek a létszáma olyan 60-63 ezer fő környékére csökken – derült ki.
Hozzátette: Joe Biden mintegy 20 ezer fővel növelte ezt a csapatlétszámot, főleg a NATO keleti peremén. Ezeket a katonákat jellemzően Lengyelországba, esetleg Romániába telepítették. Mintegy 80 ezer főre növekedett Európában 2022, az Ukrajna elleni orosz invázió után az amerikai katonai kontingens létszáma – hangzott el.
Bendarzsevszkij Anton szerint
Trump inkább a NATO megerősödésére játszik, és költségek, a hozzájárulás kiegyenlítésére, nem pedig arra, hogy az Egyesült Államok kilépjen a NATO-ból.
Felhívta a figyelmet: a Joe Biden által 20 ezer fővel megnövelt létszámból Trump most hazaviszi ennek a felét. „Tehát mondjuk úgy, hogy a
Trump előző elnökségéhez képest ez még mindig magasabb létszám”
– tette hozzá.
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai védelmi miniszter „Trump-párti” és „Amerika-barát” elnökként jellemezte José Raúl Mulino panamai elnököt.
Bendarzsevszkij Anton nem látja kizártnak, hogy sor kerülhet átcsoportosításokra, amelyek
Trump logikája szerint olyan országokba irányulhatnak, amelyekkel az elnök jobb kapcsolatot ápol. Magyarország is felmerült
a korábbi sajtóértesülések szerint, de itt valamilyen teljesen irreálisnak hangzó számokról írt a sajtó, hogy 30 ezer katona érkezne. Erre nincs meg a logisztika, az infrastruktúra – jelentett ki Bendarzsevszkij Anton, aki szerint viszont „el lehet képzelni, bizonyos alacsonyabb számokkal amerikai katonai jelenlétet Magyarországon is”. Úgy látta:
ezek „gesztusok” az Egyesült Államok részéről az olyan partnerek számára, amelyeket a jelenlegi amerikai adminisztráció fontosabbnak tart,
azok kárára, akiket viszont kevésbé tart fontosnak.
Bendarzsevszkij Anton rámutatott: a Közel-Kelet jóval nagyobb amerikai részvételt kívánt meg, „most pedig úgy érzi az Egyesült Államok, hogy Kína miatt lehet nagyobb szükség amerikai katonai jelenlétre a kelet-ázsiai térségben.
A formálódó kínai–tajvani, esetleg a dél-kínai-tengeri potenciális konfliktus miatt ott jobb helyen, vagy fontosabb pozícióban van szükség amerikai katonákra, mint jelenleg Európában”
– hangoztatta a szakértő, kiemelve, hogy miközben a média úgy állítja ezt be, mintha Donald Trump valami hirtelen döntést hozott volna, „ez nem igaz, mert ő igazából folytatja azt az amerikai stratégiát, ami évtizedek óta jellemző volt”.
Az önálló európai védelem kapcsán a szakértő kérdésünkre válaszolva kifejtette:
az Európai Bizottság egy 800 milliárd eurós, ötéves keretben gondolkodik.
Ezek részben ajánlások a tagországok felé, másrészt bizonyos szempontból könnyítések, melyek az adósság átvállalását vagy a költségvetést illetik, ami ösztönözné a tagállamok védelmi kiadásait.
Nyitókép: MTI/AP/Mindaugas Kulbis