Amerika valódi ellenségéről ment az adok-kapok.
Az amerikai politikai közbeszéd újabb éles vitától hangos. Ian Bremmer, a népszerű geopolitikai elemző nemrég közzétett egy bejegyzést az X-en (korábban Twitteren), amelyben azt állította:
ha valaki az Egyesült Államok külföldi ellenfele lenne, akkor az alábbi politikákat támogatná:
Ezt is ajánljuk a témában
Az amerikai techszektor ikonjai közül többen jelentős szerepet kapnak a Trump-kormányzatban. Az elnök olyan mértékben beemelte az ágazat vezéralakjait a politikába, hogy minden eddiginél jobban képesek befolyásolni a geopolitikai változásokat.
Bremmer állításai szerint ezek az intézkedések gyengítenék Amerika globális befolyását, és sebezhetővé tennék az országot.
Ám erre azonnal érkezett egy éles válasz
Stephen Millertől, Donald Trump tanácsadójától, aki szerint az USA valódi ellenségei egészen más eszközökkel próbálják aláásni az országot.
Miller szerint az Egyesült Államok ellenfelei valójában az alábbiakat támogatják:
A vita rávilágít arra, hogy az amerikai politikai spektrum két oldala egészen másképp látja az ország sebezhetőségét. Míg Bremmer szerint a külpolitikai izoláció és az államigazgatás lebontása veszélyes,
Miller úgy véli, hogy Amerika belső erkölcsi és kulturális meggyengítése az igazi fenyegetés.
Ez a vita nem csupán egy internetes szóváltás, hanem egy mélyebb törésvonalat mutat az amerikai politikai gondolkodásban: vajon az USA-t inkább külső vagy belső ellenségei fenyegetik jobban?
Ezt is ajánljuk a témában
Amerika kihátrálni látszik a transzatlanti szövetségből. Kontinensünk vezetői meglepődnek, felháborodnak és kapkodnak – egy bizonyos: új világrendben kell meghatározni Európa pozícióit.
Miller érvelése mellett számos tény is felsorakoztatható. Az Egyesült Államok történelme során többször is bizonyította, hogy legnagyobb fenyegetései gyakran belülről erednek:
a kulturális megosztottság, a hagyományos értékek lebontása és a társadalmi destabilizáció sokkal veszélyesebb lehet, mint bármely külső ellenség.
Az illegális migráció és a határellenőrzés hiánya nemcsak gazdasági terheket ró az országra, hanem közbiztonsági és szuverenitási kérdéseket is felvet.
Az amerikai ipar leépítése, a marxista eszmék finanszírozása és a radikális bírói aktivizmus pedig aláássa az ország alapjait, amelyekre az Egyesült Államok évszázadokon át támaszkodott.
Ha egy külföldi hatalom valóban Amerika meggyengítésére törekedne, akkor nem elsősorban katonai konfliktusokat vagy gazdasági szankciókat erőltetne, hanem éppen azokat a folyamatokat támogatná, amelyeket Miller felsorolt:
a társadalmi széthúzást, az erkölcsi relativizmust és az állami bürokrácia olyan mértékű megerősítését, amely elszakítja a kormányzatot a választók akaratától.
Nyitókép: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP
„Választást kell nyerni, utána mindent lehet” – mondta Tarr Zoltán Etyeken. Ez a mondat egyszerre bizarr és hátborzongató. Ezt a választási stratégiát már Peruban is kipróbálták. Spoiler: nem happy enddel végződött. Sebestyén Géza írása.
Mehringer Marci szerint szomorú, hogy a Beatrice egykori frontembere már nem lázadó.
Dani Rodrik Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában keresné a jogállamiság új példaképeit.
Trump bizalma a Szövetségi Nyomozóiroda hibái ellenére is töretlennek látszik.
Az amerikai elnök tesz még egy erőfeszítést az orosz-ukrán háború befejezésére, ám ezúttal már keményebb eszközökkel.
Betelt a pohár Amerikában.
„Választást kell nyerni, utána mindent lehet” – mondta Tarr Zoltán Etyeken. Ez a mondat egyszerre bizarr és hátborzongató. Ezt a választási stratégiát már Peruban is kipróbálták. Spoiler: nem happy enddel végződött. Sebestyén Géza írása.
Pintér Ferenc ezredes úgy látja, a volt vezérkari főnök demoralizálta a honvédséget, még orvosi vizsgálatra is mást küldött maga helyett.
