Krízisben a patinás egyetem: tovább dühöng a kultúrharc a Harvardon

Miután 2023 októberében a Hamász brutális terrortámadást indított Izrael ellen, szerte a nyugati egyetemeken széles körű tüntetések, épületfoglalások történtek – Izrael ellen tiltakozva. Ez történt a Harvardon is, és a fejlemények kapcsán az egyetem akkori elnöksége, Claudine Gay vezetésével nem volt hajlandó elítélni az antiszemitizmust. Az ezt követő botrányba belebukott Gay, a The New Yorker magazin szerint viszont azóta se csendesedett el a Harvard közélete.

és közben Donald Trump megválasztása is változtatott a helyzeten. A Harvard kutatásainak szponzorálása kétharmad részben az amerikai államtól származik. Trump viszont feltételeket szabott az állami támogatások folyósításához, például a woke politikai és működési elvek eltörlését az egyetemeken.

A Harvard egy aggódó professzora szerint lehetetlen választás elé állítják őket: vannak az egyetem finanszírozói, köztük az állam, amely megfenyegetheti őket a működés ellehetetlenítésével; ugyanakkor szerinte ott van a másik serpenyőben „az intézmény küldetése”.

ahol a leghangosabb palesztinpárti hangadókat is hátrányok érték, kitiltották őket például a könyvtárból. Eközben a Harvard és a Stanford egyetemek elmozdultak az „intézményes semlegesség” felé, vagyis nem kívánnak most már véleményt alkotni intézményileg a napi eseményekről.

A szabad szólás védelme és az érzékeny témák védelme egymással ütköző fogalmak, és az erről szóló vita most is zajlik a Harvardon. Sokak szerint a szabad szólásba az antiszemita, előítéletes beszéd is beletartozik a szabad szólásba.

A Harvardon kialakult vitáról szóló nagyriportot itt lehet elolvasni a The New Yorker honlapján.

Fotó: Photononstop via AFP