Háborgó mélység

„Az uniós jog elsőbbségének kérdése és azzal szemben a nemzeti jogalkotók mozgástere mostanra a közbeszéd állandó témája vált. A kérdés jelentőségét jelzi, nemcsak a jogelméleti és uniós ítélkezési vitákban merül fel, hanem azzal már a politika is napi szinten foglalkozik. A kérdésnek további táptalajt adhat az Európai Bíróság főtanácsnokának egy hete nyilvánosságra hozott véleménye, amelyben hosszan és részletesen érvel az uniós jog minden körülmények közötti elsőbbsége mellett.

Az Európai Bizottság 2021-ben előbb kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben, majd miután a PiS-kormánnyal nem jutott dűlőre, 2023-ban keresetet is indított az Európai Bíróság előtt (C-448/23. sz. ügy). A Bizottság keresetét három jogsértésre alapította, amelyek közül itt most csak a másodikkal foglalkozom: a Bizottság ebben azt állította, hogy a lengyel alkotmánybíróság egyes ítéletei sértik az uniós jog elsőbbségének elvét. Amint az rendesen lenni szokott, az ügyben ilyenkor az Európai Bíróság főtanácsnoki véleményt kér, amelyet a jelen ügyben Dean Spielmann főtanácsnok adott meg. A főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot, ám az ítélet jellemzően egybevág azzal.

Az ügy előzménye, hogy a lengyel alkotmánybíróság 2021 nyarán úgy találta, hogy az Európai Bíróság azon ítélete, amelyben ideiglenes intézkedésként felfüggesztette a lengyel bírákkal szembeni fegyelmi ügyekben egyes lengyel jogszabályok alkalmazását, ún. »ultra vires«, azaz a tagállamok és az Unió közötti hatáskör-átruházáson túlterjeszkedő természetűek. 

Az ilyen döntés pedig, mivel hatáskör hiányában hozták, ellentétes a lengyel alkotmánnyal s arra – szinte értelemszerűen – nem vonatkozik az uniós jog elsőbbségének (és közvetlen hatályának) elve – azaz nem tudja lerontani a tagállami jog hatályát. 2021 októberében a lengyel AB újabb ítéletet hozott, amelyben – többek között – kimondta, hogy az Európai Unióról szóló Szerződés egyes rendelkezései, meghatározott értelmezés szerint, ellentétesek a lengyel alkotmánnyal.

A Bizottság keresetében azt kérte, hogy a Bíróság állapítsa meg, hogy az alperes nem teljesítette az uniós jog autonómiájából és elsőbbségéből fakadó kötelezettégeit, amelyekkel szemben Lengyelország 2023. október 6-án még védekezett, s kérte a kereset elutasítását. 2023. október 15-én azonban Lengyelországban országgyűlési választásokat tartottak, amely a Donald Tusk vezette PO győzelmével zárult, s amelyet követően a lengyel kormány jogvitában képviselt attitűdjében alapvető változás állt be: az új adminisztráció ugyanis 2024 januárjában visszavonta ellenkérelmét és teljes mértékben elismerte a Bizottság keresetében foglaltakat.

Az irányadó bírósági joggyakorlat szerint azonban még a tagállam teljes elismerése esetén is le kell folytatni az eljárást s határozni kell a kötelezettségszegés fennállásáról. Megjegyzem, rendkívüli jelentősége van az uniós jog jövőbeli alkalmazása szempontjából annak, hogy a Bizottság állításainak teljes elismerése esetén folytatódik-e az eljárás, figyelemmel arra, hogy az EuB ítélete a jövőre nézve is meghatározó jogi relevanciával bír.”

Nyitókép forrása: ludovika.hu

***