Az EU Ukrajna-ügyi állásfoglalásának csattanója, hogy intézkedéseket nem tartalmaz – csak fenyegetőzést

Rendkívüli uniós csúcsot tartottak Brüsszelben múlt héten a tagállamok állam- és kormányfőinek részvételével a közös európai védelempolitika és Ukrajna ügyében, miután Donald Trump hivatalban töltött első hetei világossá tették: mindkét területen tűzforró a talaj az EU huszonhét pár talpa alatt. 
A találkozó után kijelenthető: védelempolitikai tekintetben az unió akkora lépést tett előre, amekkora leginkább az ingyenes roaminghoz vagy az iPhone-ok töltőcsatlakozóinak egységesítéséhez fogható. A védelempolitika az európai stratégiai autonómia iránt talán leginkább elkötelezett két vezető, Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök egy nappal korábbi párizsi találkozójának is nyilvánvalóan a fő programpontja volt.

Az állam- és kormányfők leszögezték: „Európának szuverénebbnek kell lennie, nagyobb felelősséget kell vállalnia a saját védelméért, és jobban felszereltnek kell lennie, hogy autonóm módon cselekedhessen és küzdhessen meg a közvetlen és jövőbeli kihívásokkal, fenyegetésekkel.” Ez az elvi álláspont két tekintetben is beismerés: az állam- és kormányfők megállapították, hogy az Európai Unió eleddig nem volt szuverén, és világossá tették azt is, hogy Oroszország jövőbeli esetleges agresszióját nem a rettegés és a putyinozás kombinációjával, hanem hiteles elrettentésre képes katonai erő felépítésével lehet a leghatékonyabban elkerülni. Meghallgatásra találtak Sztáray Péter biztonságpolitikáért felelős államtitkár imái – a kormányból talán ő mondta el leggyakrabban és leghangosabban, hogy a NATO közös elrettentési képességének hitelességét aláássa, hogy az európai szövetségesek Ukrajna támogatása érdekében súlyosan meggyengítették a közös biztonságunkat garantáló védelmi képességeiket.