Putyin nem tudja a végtelenségig finanszírozni a háborút, ezért állhat az alkura

Miért ment bele a tárgyalásokba Vlagyimr Putyin? Erre a kérdésre keresi a választ a Politico számára írt véleménycikkében  az Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) vezető politikai elemzője.

Agathe Demarais szerint a válasz jól megragadható: 

A cikkíró megállapítja, hogy Putyin három évig nem kímélte a haderejét, vállalt minden vérontást, mégis, a nagy célt nem sikerült elérnie: Kijevben ma sem oroszbarát kormányzat ül. Az elnök ennek ellenére a jelek szerint kifejezetten hajlik már az ukrajnai háború lezárására. Mint ismeretes, Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök minden jel szerint heteken belül találkozni fognak, hogy a tűzszünet feltételeiről egyezkedjenek. 

Az orosz narratíva az, hogy a gazdaság állapota rendben van, emiatt nincs nyomás a Kremlen. És valóban a költségvetés hiánya kicsi, az orosz államadósság szintén (a GDP 20 százaléka), mégis, van egy tényező, amely jól megmagyarázza a helyzet tarthatatlanságát: 

A szerző megállapítja: Moszkva emiatt elővette a B tervet, megpróbálta rávenni az orosz bankokat, hogy vásárolják ki az államadósságot. Ez a stratégia viszonylag jól működött 2022-ben és 2023-ban, de tavaly már „elkezdtek megjelenni a repedések": miközben a bankok hatalmas mennyiségben vásárolták az államkötvényeket, a Kreml arra presszúrázta őket, hogy ezzel párhuzamosan több százmilliárdos olcsó kölcsönt nyújtsanak a védelmi cégeknek. Ebben a terhelésben 

Ezt a kifáradást mutatja hogy tavaly év végén a Kremlnek több államkötvény-kibocsátást is el kellett halasztania, mert nem volt vevő.

Ekkor be kellett vetniük a C tervet: a kormányzat hozzányúlt az Orosz Jóléti Alap tartalékaihoz. Eleinte ez járható útnak tűnt a költségvetési hiány pótlására, de a háború harmadik évének végén már látszott a gyengeség: az Alap likvid tartalékai 60 százalékkal lecsökkentek.

A következtetés: 

a januári adatok azt mutatták, hogy a deficit elszabadult, és ha így folytatódik, akkor nyárra a Jóléti Alap tartalékait is felélik.

A szerző ezen a ponton leszögezi: ha a költségvetési hiány finanszírozhatatlanná válik, az orosz bankok képtelenek megbirkózni az adóssággal, akkor 

Emiatt Oroszország versenyt fut az idővel. „A Kremlnek nincs D-terve a költségvetési hiány finanszírozására" – írja a Politico vendégszerzője, majd hozzáteszi: ekképp nagyon kérdőjeles, hogy meddig tudná finanszírozni a háborút. A Kremlnek „fiskális lélegzetvételre" van szüksége: vagy a szankciók enyhítésére, vagy egy szünetre a harcokban, hogy spórolni tudjon a hadi kiadások visszafogásával.

A szerző emlékeztet, hogy Kyrylo Budanov, az ukrán védelmi hírszerzés vezetője 2024 szeptemberében ugyanezt jósolta, vagyis, hogy a gazdasági bajok miatt Moszkva 2025-ben megpróbálja majd lezárni a háborút. Agathe Demarais szerint Putyin azért fog leülni a tárgyalóasztalhoz, mert „el akarja kerülni a megalázó államcsődöt".

fotó: A Szputnyik hírügynökség fotója Vlagyimir Putyinról, ahogy orosz újságírókkal beszélget a moszkvai elnöki rezidencián 2025. február 24-én  /  Mikhail METZEL / POOL / AFP

--