Kína felzárkózása a technológiai versenyben nem most kezdődött. Két évtizede a nyugati világban szinte senki nem hallott nagy kínai autómárkákról – ma mindenhol ott vannak.
A semmiből jött a napokban nem is egy, hanem két kínai mesterségesintelligencia-modell, a DeepSeek és a Qwen 2.5, amely kisebb pánikot okozott az amerikai tőzsde egyes cégeinek árfolyamában. Az Nvidia sok száz milliárd dollárt vesztett értékéből, és megrendült a kép, hogy az USA a vezető hatalom a mesterséges intelligencia fejlesztése terén.
Kína felzárkózása a technológiai versenyben nem most kezdődött. Két évtizede a nyugati világban szinte senki nem hallott nagy kínai autómárkákról – ma mindenhol ott vannak, és a termékeik nemcsak olcsóbbak, hanem sokszor jobbak is, mint az európai és amerikai vetélytársaké. Kínában több elektromos autót gyártanak és adnak el, mint az Európai Unióban és az Egyesült Államokban együttvéve.
Az utóbbi években Kína felzárkózása látványos lett más területeken is. Laptopjai, telefonjai és okosórái nemcsak árban, hanem minőségben is versenyképesek. Az informatikai szektorban és a csipgyártásban azonban eddig az amerikai és más távol-keleti gyártók mögött ballagtak a kínaiak. Az SMIC, az ország egyik legnagyobb csipgyártója 2024-ben ugyan bejelentette a 7 nanométeres csipek gyártását, és már 5 nanométeresek fejlesztésén is dolgozik, évekkel le van maradva olyan cégektől, mint a Samsung, az Intel vagy a TSMC, amelyek 3 nanométereseket gyártanak. Ám a jelen tendencia alapján technikai szinten Kína hamarosan felzárkózhat az élvonalba.
Tajvanon jelentős gyártósorok üzemelnek, az alapkutatások pedig nyugaton, elsősorban az USA-ban zajlanak – mekkora a kínai lemaradás? Lehet, hogy két-három év, lehet, még annyi sem. A kínai felzárkózás a mesterséges intelligencia területén is úgy jött, mint derült égből a villámcsapás. Előállítottak egy versenyképes terméket töredék áron, gyengébb csipek felhasználásával, és az Egyesült Államok piaci hegemóniája néhány nap alatt megrendült.
Kína sohasem látott gazdasági kihívást jelent a nyugati világnak, olyat, amilyet a Szovjetunió egy pillanatig sem. Ha a kínai csipek technológiailag elérik a versenytársak szintjét, a tömegtermelés terén vajon ki lesz a sikeres? Az, akinek eleve van egy 1,4 milliárdos piaca, és árban alá tud ígérni a versenytársaknak. A kínaiak nem egyszerűen utolérhetik az amerikai, illetve a hozzájuk kapcsolt európai és távol-keleti versenytársakat, hanem világpiaci dominanciát szerezhetnek. Ma már az a valószínű forgatókönyv, hogy Kína előbb az autóiparban, majd a csipgyártásban ugyanúgy megkerülhetetlen tényezővé válik, mint megannyi más területen a hajógyártástól a ritkaföldfémek bányászatáig. Amerika esetleg még tud védekezni, de Európa, különösen az exportorientált német ipar hihetetlen bajban van már ma is, a helyzet pedig tovább romolhat.
A kínai stratégia okos, és működik. Azt gondoljuk, az agyelszívást csak a Nyugat tudja megoldani? Az a sok millió kínai, aki Amerikában és Európában tanult az eltelt évtizedekben, rengeteg tapasztalatot vitt haza, és most a kínai vállalatok próbálják magukhoz csábítani a szakembereket. Ez elsősorban persze a térségben működik, öt-tízszeres fizetésért akár Tajpejből is átköltözhetnek a Kínai Népköztársaság területére. Ha ennyire kicsi a lemaradás, kérdés, hogy többek között a fejlett csipekre 2022 óta érvényben lévő embargók, a technológiai blokád ér-e még valamit. Minden szankciót meg lehet kerülni, ki lehet játszani, legföljebb felárat kell fizetni. Ráadásul minden szigorítás a gyorsabb innovációra sarkallja Kínát, ami kontraproduktív lehet a nyugati dominancia szempontjából, ezért az inkább előbb, mint később érhet véget. Mert Kína elkerülhetetlenül fel fog zárkózni. Ez történhet fokozatosan, de úgy is, mint a DeepSeek esetében, amikor alig néhány nap alatt döbbent rá a nyugati világ, hogy oda az előny. A globális folyamatok nem lineárisak, a kínai szorgalom és innováció eredményei pedig még csak most fognak berobbanni.
A Mandiner-elődlap Utolsó Figyelmeztetés (UFi) szerzőinek rovata
Nyitókép: A 32 milliós lakosságú Csungking az ország közepén
Fotó: Shutterstock
Megújuló barátság és a politikai kioktatás vége. Robert Palladino ideiglenes amerikai nagykövetségi ügyvivővel beszélgettünk, aki márciusban váltotta David Pressmant, s hazánknak mint a béke szószólójának tolmácsolja országa háláját.
A BBC megvizsgálta egy nukleáris összecsapás esélyeit.
A brazil elnök szeretné meggyőzni az orosz elnököt, hogy utazzon el a csütörtöki tárgyalásokra Isztambulba.
Ősei otthonával nyűgözné le az elnököt a német kancellár.
Szakértők szerint az ügynek katasztrofális következményei lehetnek.
„Hogyan tud Magyarország egyenlő baráti kapcsolatot fenntartani Kínával, Oroszországgal és az Egyesült Államokkal úgy, hogy ez a három állam konfrontál egymással? Szerintem az önök kormánya nagyon okos politikát folytat”. Kínai politikai elemzőt, a Csinghua Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatóját kérdeztük az amerikai hegemóniáról, a konnektivitásról és arról, miért fél sok állam a kínai fenyegetéstől.
A 69 éves Robert Francis Prevost bíboros az első amerikai pápa az egyház történetében.
Mi a probléma a demokráciával? Miért nem lett köztársasági elnök? Milyen a viszonya Orbán Viktorral? Interjú Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével.
