Elon Musk megvenné az OpenAI-t, a globalista sajtó szerint azért, mert minden hatalmat magának akar. De tényleg ez áll az ügy hátterében?
A Szilíciumvölgy két legkiemelkedőbb techóriása, Elon Musk és egykori fegyverhordozója, Sam Altman egyre látványosabban nyilvános konfliktusba keverednek az OpenAI – a ChatGPT mögött álló vállalat – jövőjével kapcsolatban.
Musk, aki a világ leggazdagabb embere, egyben a Tesla és a SpaceX vezérigazgatója, továbbá a Trump-kormány kormányzati hatékonyságért felelős csapatának vezetője (DOGE), az utóbbi években
több pert is indított, hogy megakadályozza Altmant abban, hogy az OpenAI-t egy hibrid nonprofit szervezetből profitorientált vállalattá alakítsa át,
ami mondjuk nem annyira rossz dolog.
A héten Musk tovább emelte a tétet, és 97,4 milliárd dollárt ajánlott a nonprofit szervezet megvásárlásáért, hogy megőrizze az AI-kutató labor eredeti küldetését, vagyis annak biztosítását, hogy a „mesterséges intelligencia az egész emberiség javát szolgálja.” Altman eközben azon dolgozik, hogy a cég kizárólag profitorientált legyen, ennek súlyos veszélyei vannak, amikre lentebb kitérünk.
Altman azonban gyorsan elutasította Musk ajánlatát.
A legújabb fejlemény szerint Musk szerdán ügyvédjein keresztül közölte, hogy visszavonja ajánlatát, ha az OpenAI nonprofit marad, ami viszont megakadályozná a vállalatot abban, hogy potenciálisan több milliárd dolláros finanszírozáshoz jusson.
A jogi csatározás közepette Musk és Altman nyilvánosan, személyeskedve is egymásnak esett. A két üzletember egyébként 2015-ben együtt alapította meg az OpenAI-t, több más mesterséges intelligencia-kutatóval együtt, és később a vállalat első társelnökeiként szolgáltak. Musk 2018-ban távozott a vállalattól, de kezdetben továbbra is támogatta annak munkáját. Később, 2022-ben felvásárolta a Twittert (ez ma az X), majd 2023-ban megalapította saját AI-cégét, az xAI-t.
Musk távozása óta az OpenAI jelentős átalakuláson ment keresztül. 2019-ben létrehozott egy profitorientált leányvállalatot a tőkebevonás érdekében, ezzel egyfajta nonprofit-vállalati hibriddé vált, 2022 óta pedig világhírűvé váltak.
Musk azzal vádolja Altmant, hogy ő csak meg akar gazdagodni, és nem törődik az AI veszélyeivel, aggályait pedig részben az USA szabályozó hatóságai is osztják.
Must elméletben akár át is vehetné az OpenAI irányítását, összeolvaszthatná saját xAI laborjával, és létrehozhatna egy óriásvállalatot, amely uralná az egyre zsúfoltabb AI-piacot. De nyilván ő is sejtette, hogy Altman nem akarja eladni a céget.
Azzal, hogy Musk nyilvánosan ajánlatot tett, valószínűleg még nehezebbé tette Altman legfőbb küldetését:
kiszabadítani az OpenAI-t a nonprofit keretei közül. Must most lényegében megemelte a nonprofit értékének alsó határát, miközben az OpenAI gyors ütemben égeti a készpénzállományát – írja Allison Morrow.
Musk a múltban többször kritizálta, hogy az AI-t ellenőrzés nélkül fejlesztik.
2011-ben a DeepMind vezető tudósa, Shane Legg a mesterséges intelligencia által jelentett egzisztenciális fenyegetést „az évszázad első számú kockázatának” nevezte. „Ha egy szuperintelligens gép (vagy bármilyen szuperintelligens cselekvő fél) úgy döntene, hogy megszabadul tőlünk, azt hiszem, elég hatékonyan megtenné.” Az emberiség mesterséges intelligencia által okozott pusztulása gyors lenne – tette hozzá.
Korábban maga Altman pedig azt mondta: „Rossz esetben – és ezt fontosnak tartom elmondani – mindannyiunknak vége”.
Tény, hogy szakértők szerint a mesterséges intelligencia polgári és katonai célokra egyaránt alkalmazható. Ian Hogarth cikkében felidézi, hogy egy olyan mesterséges intelligenciát, amely emberfeletti teljesítményre képes a szoftverek írásában, például kiberfegyverek kifejlesztésére lehetne használni. 2020-ban egy tapasztalt amerikai katonai pilóta elvesztett egy szimulált légiharcot egy ilyen gép ellen. A felhasznált algoritmusok a DeepMind és az OpenAI kutatásaiból származtak. A fejlesztés ráadásul úgy zajlik, hogy kísérletet sem tesznek a nagy cégek annak mérlegelésére, hogy az újabb és újabb modelleket hogyan lehet rossz kezekben rosszra használni, és milyen veszélyt jelentenek az emberiségre, hanem csak törtetnek előre.
Ha Altman jár sikerrel, és profitorientálttá teszi az OpenAI-t, a jövőben még kevesebb kontroll lesz a cég tevékenysége felett, és még inkább csak az lesz a cél, hogy a profit érdekében haladjon előre a fejlesztés, irányítás és a veszélyesség mérlegelése nélkül.
Utóbbinak a következményei pedig egyszerűen beláthatatlanok.
Fotó: Pixabay
Jeff Bezos négy év után visszatér a cégvezetésbe, de ezúttal nem az e-kereskedelmet, hanem a mesterséges intelligencia jövőjét akarja átírni: társalapítója és társ-CEO-ja lett a titokzatos Project Prometheusnak, amely már induláskor átszámítva 2060 milliárd forintnyi befektetést vonzott be. A részletek egyelőre homályban maradtak, de az biztos, hogy Bezos ezzel egyből az egyik legjobban finanszírozott MI-startup élére állt.
Az európai demokrácia működését és személyesen Ursula von der Leyent bírálta a milliárdos.
A 12 ezer milliárd forintos üzlet elképesztő magasságokba emelheti a mesterséges intelligenciát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
A szerb elnök, Elon Musk és Novak Djokovics is ünnepelhet.
A világ leggazdagabb embere szerint „bíztató”, hogy Trump és Putyin találkozik egymással.
A magyarok harmadik ellenfele hétfőn a vb-újonc Svájc lesz.
