Egyre több nagy amerikai cég kezd kifarolni a woke utcából, és már nem származás alapján osztogatják az állásokat.
A McDonald’s a legújabb azon cégek sorában, akik felhagynak a sokszínűség, esélyegyenlőség és befogadás (diversity, equity, inclusion, vagyis DEI) iránti elkötelezettséggel, mivel a konzervatív körök ellenállása a DEI-politikákkal szemben – amelyeket kritikusai gyakran „woke”-nak neveznek – tovább erősödik.
Történik ez most azzal a hullámmal szemben, amely 2020-ban az amerikai vállalatok körében az akkori BLM-es, antirasszista tüntetések nyomán számos „sokszínűségi vállalást” eredményezett.
Mint a Forbes hasznos kronológiai felsorolásából kiderül, a hónap elején a McDonald’s bejelentette, hogy megszünteti a sokszínűségi célkitűzéseket, továbbá felhagy a vállalati demográfiai adatokat mérő külső felméréseken való részvétellel, és átnevezi sokszínűségi csapatát. A vállalat döntését az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának határozatával indokolta, amely megszüntette az egyetemi pozitív diszkriminációt, valamint hivatkozott más nagyvállalatok hasonló DEI terén való visszalépéseire.
Ezt megelőzően a Walmart is bejelentette, hogy felhagy DEI-re vonatkozó kötelezettségvállalásaival.
Ez magában foglalja egy antirasszista nonprofit szervezetben való részvételét, valamint bizonyos LGBTQ-tematikájú termékek harmadik féltől származó értékesítésének megszüntetését a weboldalukon, továbbá a Human Rights Campaign külső felméréseiben való részvétel megszüntetését és a „sokszínűség, esélyegyenlőség és befogadás” kifejezés fokozatos eltávolítását a vállalati dokumentumokból.
A Boeing hasonló lépése mögött álló indoklás különösen figyelemre méltó. A Boeing megszüntette globális sokszínűségi, esélyegyenlőségi és befogadási osztályát, és annak munkatársait az emberi erőforrások osztályára irányította át, hogy a tehetség alapján történő felvételre és a munkavállalói tapasztalatokra (!) koncentráljanak – számolt be róla a Bloomberg. Ezek szerint tehát a repülőgépeket gyártó vállalat eddig nem a tehetséges és a tapasztalatra koncentrált – ennek logikus következményeit mindenki levonhatja.
A sokszínűség, esélyegyenlőség és befogadás (DEI) politikái – amelyek magukban foglalhatják a munkáltató által előírt sokszínűségi képzéseket, a kisebbségi csoportok számára létrehozott erőforrás-csoportokat, valamint az igazságosságra irányuló kötelezettségvállalásokat a munkaerő-felvételben (értsd: pozitív diszkrimináció) – 2020-ban, az afro-amerikai George Floyd rendőrségi meggyilkolása után terjedtek el széles körben az amerikai vállalati szférában.
Az utóbbi időben azonban ezek a programok jogi és politikai kihívásokkal,
valamint a konzervatív kritikusok és a szólásszabadság-pártiak ellenállásával szembesültek, akik szerint a DEI-politikák rasszisták és „woke”-nak minősíthetők. A DEI-ellenes kampány legszókimondóbb támogatói között van Bill Ackman és Elon Musk milliárdos.
Mint lapunk is megírta, ennek egy különösen fontos területe egyébként az egyetemi élet.
Ezt is ajánljuk a témában
Sokan csak a Hamasz őszi izraeli terrortámadása után vették észre, hogy miként rágta szét az amerikai egyetemeket egy, a nyugati civilizációt gonosznak tartó ideológia.
Hajdú Tímea kiváló cikke szerint az egyetemek intézményesítették az identitáspolitikát, és létrehozták az úgynevezett DEI osztályokat, amelyek a rövidítésnek (diversity, equity, and inclusion) megfelelően a sokszínűség, az egyenlőség és a befogadás elvét vannak hivatva szolgálni a kampuszon. Sok esetben azonban csak arra jók, hogy vizsgálatokat folytassanak olyan személyekkel szemben, akiket rasszistának nyilvánítottak. Az olyan elit egyetemek, mint a Harvard, még kurzusokat is tartanak, hogy saját sokszínűség-tisztviselőket neveljenek ki.
Az elit egyetemek, hogy növeljék a „sokszínűséget”, olyan szakokat hoztak létre, mint a gender-, queer-, feminizmus-, zöld- és egyéb tanulmányok,
amelyek valódi tudás átadása helyett gyakorlatilag aktivizmusra nevelik a diákokat. Mivel nem igényelnek valódi tudást – mutat rá Victor Davis Hanson amerikai történész az American Greatness oldalon –, bárkit felvehetnek rájuk.
Az egyik emlékezetes példa volt, amikor tavaly ilyenkor lemondott a neves Harvard Egyetem rektora, Claudie Gay. Ez azt követően történt, hogy Gay nem volt hajlandó elítélni az antiszemitizmust, majd kiderült, hogy plagizált a doktorijában, ám ezt követően sem akart lemondani, míg nem az egyetem finanszírozói nyomást gyakoroltak rá. Sok megszólaló úgy látta, Gay a DEI elvei alapján került pozíciójába még 2023 nyarán, és nem teljesítménye alapján, mely egyébként objektíve igen kevés.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egész világra hatást gyakorol majd, hogy a milliárdos látványosan berobbant az amerikai és a világpolitikába is. És minden jel szerint ezt éppen így tervezte ő is. Elemzésünk!
Nyitókép: Wikimedia Commons
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Korai még következtetéseket levonni.
Az Egyesült Államok az európai cégeket szólították fel, hogy hanyagolják a sokszínűséget, esélyegyenlőséget és befogadást támogató kezdeményezéseket.
Nagy változás előtt áll a gyorséttermi lánc.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Még Kennedy is ráfanyalodott a gyorséttermi ételre.
Ünneplésből önparódia.
A parlamenti felszólalások és bekiabálások kavarták a legnagyobb vihart, egy elemzés szerint Magyar Péter politikai sorsa Németországban dőlhet el, egy lengyel politikus pedig brüsszeli kettős mércéről beszélt. Ezek voltak a kedd legolvasottabb hírei.
Lélekemelőbb-e, amikor valaki pünkösdvasárnap emberséget és önmérsékletet prédikálva kiprovokálja, hogy féregnek és patkánynak nevezzék a fia keresztapját? Francesca Rivafinoli írása.
