Trump elnök úr üdvözlése

„De Popper előtt jó száz évvel a mi drága Kölcseynk ezt hagyja örökül keresztfiának, Kálmánnak a Parainesisben: »Sohasem tudtam megérteni: kik azok, kik magokat világpolgároknak nevezik? Az emberi tehetség parányi lámpa, mely egyszerre keskeny kört tölthet meg fényével; s ha egy helyről másra hurcoltatik, setétséget hagy maga után. Bizonyos helyhez kell azért kapcsoltatnunk, hogy azt jótékony világítással állandóul boldogíthassuk. Minden, ami szerfeletti sok részre osztatik, önkicsinységében enyészik el. Így a szeretet. Hol az ember, ki magát a föld minden országainak szentelni akarván, forró szenvedelmet hordozhatna irántok keblében? Leonidás* csak egy Spártáért, Regulus* csak egy Rómáért, Zrínyi csak egy Magyarországért halhatott meg.«

Tudom én, ez a XIX. század nyelve, gyönyörű nyelve, Kölcsey nyelve, nem várhatjuk ma el, hogy mindenki megértse. Akkor mondjuk egyszerűbben: »Make Amerika great again!«, »Nekünk Magyarország az első!«. Így fordíthatjuk le Kölcseyt mai nyelvre – így beszél a normalitás, ez a régi, elveszett világunk visszajövetelének ígérete.

S mi ezért várjuk olyan nagyon Donald Trump elnök urat. Nem a Messiást, hanem azt a konzervatív embert, aki visszavezeti a Nyugat leghatalmasabb, legerősebb országát a normalitás, a normális emberi élet útjára.

Isten hozta Elnök úr! Mi önnel vagyunk!”

Nyitókép: Jim WATSON / AFP

***