„A mostani osztrák kormányalakítási tárgyalások kapcsán is sokat tanulhatunk a régebb óta kormányzó magyar barátainktól” – vallja Christian Hafenecker, az FPÖ politikusa. Interjúnk!
Tavaly szeptemberben a Szabadságpárt első alkalommal nyerte meg a szövetségi parlamenti választást Ausztriában. Miért döntöttek így a választók?
Ausztriában nagy elégedetlenség alakult ki a Néppárt és a Zöldek kormányzati politikájával szemben. Számos probléma alakult ki kormányzásuk során. Egyrészt a drágulás: emelkedtek az energiaárak, többek között az orosz-ukrán háború miatt kivetett európai szankciók hatására. Az emberek azt sem felejtették el, hogy a kormányzat mit csinált a Covid-járvány idején, hogyan korlátozták súlyosan a szabadságjogokat. Sokan elégedetlenek az osztrák közmédiával is, a kényszer-előfizetési díjakkal az ORF felé. És persze az egész ausztriai migrációs helyzettel elégedetlenek,
a nagyvárosokban súlyos probléma van a bevándorlással, a terjedő politikai iszlámmal.
E problémákra pedig az FPÖ jobb válaszokat tud adni az emberek szerint, ez magyarázza választási győzelmünket.
A választás óta több hónap telt el, de még mindig nincs új osztrák kormányzat. Mit gondol a Néppárt és a baloldal Szabadságpártot kikerülni akaró kormányalakítási próbálkozásáról?
Az nem működhetett: három párt tárgyalt száz napon keresztül, és semmiben nem értettek egyet. A Néppárt legalábbis konzervatívnak adja elő magát, a szociáldemokraták elnöke viszont már inkább kommunista, mintsem szoci: lehetetlen ötletei vannak újabb adókról, bevezetné az örökösödési és a vagyonadót is. Ezt viszont az ÖVP elutasította. A liberális NEOS pedig mindenáron kormányozni akart, de végül az egész tárgyalássorozat összedőlt. Száz napot elpazaroltak ezek a pártok. Nem lehet eredményt elérni úgy, ha az ember megpróbálja kikerülni a választás eredményét, a választók akaratát. Helyes, hogy a szövetségi elnök végül belátta: a legerősebb, győztes pártnak kell adni a kormányalakítási megbízást.
Mit gondolnak az osztrákok: tényleg egy FPÖ-ÖVP a legnépszerűbb kormányzati opció számukra?
2017-ben is az ÖVP és a Szabadságpárt kormányzott, népszerű volt, a középtől jobbra állt a koalíció, ennek van Ausztriában többsége. Most is ez a helyzet, csak már a Szabadságpárt a nagyobbik erő, és a Néppárt a kisebbik. A választók ezt kívánják, ez most az egyetlen helyes kombináció, és erről zajlanak most a tárgyalások. A szocdemekkel természetesen nem tudunk miről tárgyalni, ők kommunistává kezdenek válni.
A Szabadságpárt első alkalommal megtörtént választási győzelme nagy lehetőség önök számára – ugyanakkor nagy felelősséget is jelent.
Valóban alázattal kell fogadni az eredményt, és tisztelettel kell a dolgokat a kezünkbe venni. Felelősséget kell vállalnunk: így vagyunk az EU deficiteljárásának elkerülését célzó politikánkkal is. Hatmilliárd eurós takarékossági csomagot kell a költségvetésben megvalósítanunk, hogy az EU ne büntesse meg Ausztriát az eljárással. A lényeg:
Ausztriában új kormányzást kell megvalósítanunk, a lényeges problémákkal kell foglalkoznunk
a migrációtól a szociális rendszeren, az energiaárak emelkedésén át a médiahelyzetig. Mindezekről tárgyalunk jelenleg az ÖVP-vel.
Ön optimista a tárgyalásokkal kapcsolatban?
Igen. A munkacsoportokban zajlik a munka, én például a közlekedési munkacsoportban dolgozok. Abból indulok ki, hogy az ÖVP megértette, ők a második helyen vannak, és így próbálnak konszenzusra jutni velünk.
Milyennek látja a Néppárt belső hangulatát az új helyzetben?
Az ÖVP-nek nyilván egy kommunikációs kihívás, hogy elmagyarázzák befelé és kifelé, miért és hogyan változtak meg a körülmények. Remélem, mindent megbeszélnek maguk között, és egy megfelelő közös megoldást találnak majd.
A Szabadságpárt most inkább egy gyors koalíciós kormányalakítást szorgalmaz, mintsem egy újabb választást?
A cél az, hogy a választók felhatalmazását megvalósítsuk és kormányt alakítsunk. Ha viszont bizonyos alapvető kérdésekben nem tudunk konszenzusra jutni a Néppárttal, akkor meg kell néznünk, hogyan tovább. Legrosszabb esetben egy újabb választással. De most reméljük, hogy jól alakulnak a kormányalakítási tárgyalások.
Mit várjunk egy Szabadságpárt vezette osztrák kormány nemzetközi politikájától?
Elfogadjuk az Európai Uniót,
de azon akarunk dolgozni, hogy az EU jobbá váljon.
Az uniós szintű problémákról beszélni, vitatkozni kell. Magyarország erős partnere akarunk lenni, mert közben látjuk, hogy milyen rosszul bánnak az országgal az EU-s szinten. Nem fogadjuk el ezt a hozzáállást: a nemzetállamokat tisztelet illeti, magyar barátainkat is. Vannak további, számunkra fontos külpolitikai témák is. Ilyen például a nemzetközi szerződések újraértékelése. Meg kell teremteni a harmadik országokba való kitoloncolások megfelelő rendszerét is.
Lassan az ukrajnai háború harmadik évfordulójához érkezünk: mit képvisel majd a várható új osztrák kormány ebben a kérdésben?
A Szabadságpárt egészen világos ebben: a lehető leggyorsabban fegyverszünetet szeretnénk, az EU-s szintű fegyverszállítások folytatása helyett. Azt hisszük, hogy Ausztria alkalmas helyszín a tárgyalások folytatására, itt vannak az ENSZ és az OECD különböző székhelyei is. Ausztria semleges, ez benne áll az alkotmányunkban is, és az FPÖ a fegyverszünetet szorgalmazza.
Megalakult Donald Trump új kormányzata Amerikában: mit képvisel ez ügyben a Szabadságpárt?
Figyeljük, ahogy Trump elkezdte megvalósítani programját. A Szabadságpárt pozitívan értékeli a fejleményeket. Trump konzervatív politikáiból mi is tanulságokat vonhatunk le. Értelmes a szándék a deregulációra, a szabályok mennyiségének csökkentésére. Ezt akarjuk mi is Ausztriában, a bürokrácia leépítését, értelmes törvények mentén. Egyetértünk abban is, hogy fel kell hagyni a woke politikákkal.
Az osztrák-magyar és EU- kapcsolatokban most van egy új konfliktus, a Modul Egyetem ügye, miután az Európai Bizottság megvonta az Erasmus-részvételt az MCC által is tulajdonolt osztrák egyetemtől. Mit gondol erről?
Elfogadhatatlan, ahogy az uniós intézmények Magyarországgal bánnak. Kérdést intéztünk az osztrák oktatási miniszterhez, hogy miért vonták meg az Erasmus programot a Modultól. Azt látjuk, ez nem más, mint egy politikailag motivált döntés:
Magyarországnak akarnak ártani, de közben egyetemi diákoknak ártanak, ezt abszolút igazságtalanságnak tartom.
Fel is lépünk ellene. Először politikailag, továbbá pedig az oktatási minisztérium felelős a kérdésben. A magyar-osztrák baráti csoport elnökeként is fontosnak tartom, hogy mihamarabb jó megoldást találjunk a konfliktusra, hogy ezt az igazságtalanságot megszüntessük.
Az elmúlt egy év során a Szabadságpárt és a Fidesz közös pártcsaládot hozott létre Patrióták néven. Milyennek látja a fejleményeket?
Nagyon pozitívnak: nem csak szoros együttműködésben dolgozunk, hanem rengeteg barátság is kialakult a közös munka során. A mostani osztrák kormányalakítási tárgyalások kapcsán is sokat tanulhatunk a régebb óta kormányzó magyar barátainktól.
Nyitókép: Hafenecker Facebook oldala
Ezt is ajánljuk a témában
Harald Vilimsky az „Orbán-szidalmazás szomorú csúcspontját” látja abban, hogy az Európai Bizottság megvonta a bécsi Modul Egyetem Erasmus csereprogramjának finanszírozását.
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
A feltételezett elkövetők állítólag azt kiabálták, hogy „Antifa!”, majd elmenekültek.
Felháborodást keltett az osztrák fesztivál több előadása, amelyeket jelentős adófizetői támogatással rendeztek meg idén.
Szervezési zavarok és bizalmatlanság.
Az új magyar miniszterelnök több tervezett programját is lemondta.
Egy friss elemzés szerint még sosem akarták ennyien, hogy a párt első embere legyen a kancellár.
Sulyok Tamás az orbáni világot képviseli. Ez annyira irritálja Magyar Pétert, hogy még a közös fotózkodást is letiltja. Ez kutyagusztusról árulkodik. Horváth K. József írása.
Főként Ausztriából, Németországból és Svájcból vannak megrendeléseik.
Ismert, a színész mentális és fizika állapotára hivatkozva nemrég bejelentette: távozik a készülő Emberek, helyek és dolgok című előadás próbafolyamatából.
