Az nem működhetett: három párt tárgyalt száz napon keresztül, és semmiben nem értettek egyet. A Néppárt legalábbis konzervatívnak adja elő magát, a szociáldemokraták elnöke viszont már inkább kommunista, mintsem szoci: lehetetlen ötletei vannak újabb adókról, bevezetné az örökösödési és a vagyonadót is. Ezt viszont az ÖVP elutasította. A liberális NEOS pedig mindenáron kormányozni akart, de végül az egész tárgyalássorozat összedőlt. Száz napot elpazaroltak ezek a pártok. Nem lehet eredményt elérni úgy, ha az ember megpróbálja kikerülni a választás eredményét, a választók akaratát. Helyes, hogy a szövetségi elnök végül belátta: a legerősebb, győztes pártnak kell adni a kormányalakítási megbízást.
Mit gondolnak az osztrákok: tényleg egy FPÖ-ÖVP a legnépszerűbb kormányzati opció számukra?
2017-ben is az ÖVP és a Szabadságpárt kormányzott, népszerű volt, a középtől jobbra állt a koalíció, ennek van Ausztriában többsége. Most is ez a helyzet, csak már a Szabadságpárt a nagyobbik erő, és a Néppárt a kisebbik. A választók ezt kívánják, ez most az egyetlen helyes kombináció, és erről zajlanak most a tárgyalások. A szocdemekkel természetesen nem tudunk miről tárgyalni, ők kommunistává kezdenek válni.
A Szabadságpárt első alkalommal megtörtént választási győzelme nagy lehetőség önök számára – ugyanakkor nagy felelősséget is jelent.
Valóban alázattal kell fogadni az eredményt, és tisztelettel kell a dolgokat a kezünkbe venni. Felelősséget kell vállalnunk: így vagyunk az EU deficiteljárásának elkerülését célzó politikánkkal is. Hatmilliárd eurós takarékossági csomagot kell a költségvetésben megvalósítanunk, hogy az EU ne büntesse meg Ausztriát az eljárással. A lényeg: