A jelenlegi elnök utolsó napjait arra használhatja, hogy hatalmas területen betiltsa a tengeri olaj- és gázfúrást.
Nyitókép: SAUL LOEB / AFP
Joe Biden még Donald Trump beiktatása előtt betiltaná a tengeri olaj- és gázkitermelést a legtöbb amerikai partvonal mentén – írta a Reuters.
Biden elmondta, hogy a lépés összhangban van mind az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseivel, mind pedig azzal a céljával, hogy 2030-ra az Egyesült Államok földjeinek és vizeinek 30 százaléka védelem alá essen.
Döntésem azt tükrözi, amit a part menti közösségek, vállalkozások és strandolók már régóta tudnak: a partoknál végzett fúrások visszafordíthatatlan károkat okozhatnak az általunk kedvesnek tartott helyeken, és szükségtelenek nemzetünk energiaszükségleteinek kielégítéséhez”
– mondta Biden nyilatkozatában.
Az Amerikai Energia Információs Hivatal adatai szerint az Egyesült Államok olajtermelésének mintegy 15 százaléka tengeri területekről származik, főként a Mexikói-öbölből, és ez az arány az elmúlt évtizedben meredeken csökkent, mivel a szárazföldi fúrások fellendültek. Az Egyesült Államok jelenleg a világ első számú olaj- és gáztermelője, köszönhetően a termelés nagymértékű növekedésének olyan helyeken, mint Texas és Új-Mexikó.
Az Amerikai Kőolaj Intézet szerint a döntés ártana az amerikai energiabiztonságnak, és vissza kellene vonni. „Sürgetjük a politikai döntéshozókat, hogy minden rendelkezésükre álló eszközt használjanak fel ennek a politikailag motivált döntésnek a visszavonására, és állítsák vissza az Amerika-barát energetikai megközelítést a szövetségi lízingben” – mondta Mike Sommers, az intézet elnöke egy nyilatkozatban.
Az Oceana környezetvédelmi csoport viszont amerikaiak győzelmének nevezte a döntést. „Kincset érő tengerparti közösségeinket mostantól megóvjuk a jövő generációi számára” – mondta Joseph Gordon, az Oceana kampányigazgatója egy nyilatkozatban.
Ez nevetséges. Azonnal feloldom a tiltást. Jogom van azonnal feloldani a tiltást”
– jelentette ki Donald Trump az elnök döntésére reagálva.
De a földtörvény, amely lehetővé teszi az elnök számára, hogy területeket vonjanak ki az ásványkincsek kitermelése alól, egy 2019-es bírósági döntés szerint nem ad nekik jogi felhatalmazást a korábbi tilalmak feloldására. A bíróság azután döntött így, hogy megakadályozza Trumpot abban, hogy visszafordítsa a Barack Obama által elnöksége végén hozott sarkvidéki és atlanti-óceáni tiltásokat. Ez azt jelenti, hogy a feloldáshoz valószínűleg a kongresszus törvényére lenne szükség. A Reuters szerint egyelőre nem világos, hogy a törvényhozók támogatnák-e Biden döntésének visszavonását.
A lépés egyébként leginkább szimbolikusnak tekinthető, mivel nem érinti azokat a területeket, ahol jelenleg is folyik olaj- és gázkitermelés, és főként olyan övezetekre vonatkozik, ahol nincsenek jelentős kilátás arra, hogy jelentő gáz- vagy olajmezőt fedezzenek fel, többek között az Atlanti- és a Csendes-óceánon. A tilalom 253 millió hektár óceánt érint.
Ezt is ajánljuk a témában
Grönland a jelenleg uralkodó geopolitikai káosz és az Egyesült Államok célkeresztjébe került. Nemcsak katonailag kiemelten fontos terület, de a kritikus ásványokból hatalmas készleteket is rejt, amikre az Egyesült Államoknak igen nagy szüksége van. Izgalmas diplomáciai játszma veszi kezdetét, amelyben Trump elnök könnyedén győzhet.
***
A neves amerikai elemző szerint az Egyesült Államok távozó budapesti nagykövete szégyent hozott az amerikai diplomáciára.
Frappáns dalocskával tették helyre a bukott nagykövetet.
A politikus szerint ez egy személyes bosszúhadjárat része a távozó amerikai nagykövet, David Pressman részéről.
Újabb bizonyíték, hogy a leköszönő amerikai adminisztráció és nagykövet bosszút akar állni azért, mert Magyarország és a magyar kormány Donald Trumpot támogatta a választási kampányban.
A külügyminiszter örül annak, hogy nemsokára már olyanok vezetik az USA-t, akik nem ellenségként tekintenek hazánkra.
A Fradi egykori ukrán középpályásával, Olekszandr Zubkovot szeretné megszerezni az MLS-újonc San Diego FC.
A háborúban álló ország nem engedi át az orosz gázt, ezért a világpiacon a gáz ára 20-25 százalékkal emelkedett, és elérte az 50 eurót megawattóránként – mutatott rá Menczer Tamás.
