Mit tehet Magyarország az uniós bíróság ítéletével szemben?

Nyitókép: François Walschaerts / AFP

Ahogy megírtuk, az Európai Unió Bírósága rendkívül súlyos, 200 millió eurós átalányösszeg befizetésére kötelezte a magyar államot. „Magyarország nem teljesítette a bíróságnak a befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban 2020 decemberében hozott ítéletben foglaltakat” – állt az indoklásban.

Természetesen Orbán Viktor sem hagyhatta szó nélkül a történteket, Facebook-bejegyzésben reagált az ítéletre:

„Az Európai Bíróság mai döntése értelmében Magyarországot egyszeri 200 millió + napi 1 millió euróra büntetik, amiért nem engedi be az illegális migránsokat.

– fogalmazott a kormányfő.

Szakértő elemezte a lehetőségeket

Petri Bernadett, az Európai Unió Bírósága által Magyarországra kiszabott büntetésről a Magyar Nemzet kérésére elmondta: 

„Egyértelműen politikai támadásról van szó. Ha ezt előbb kihirdette volna az Európai Bíróság, az hatást gyakorolt volna a hazai választásokra, feltételezhetően a kormánypártok javára. Másodsorban Brüsszel most abban érdekelt, hogy a magyar kormányt olyan alkupozícióba kényszerítse, amely Brüsszelnek kedvező. Csakhogy ezt a magyar kormány nem hagyja” – hangsúlyozta Petri Bernadett.

A szakértő a portálnak úgy fogalmazott: 

így az Európai Néppártnak, valamint a baloldali szövetségesei­nek azzal kell számolniuk, hogy sokkal nehezebben vihetik keresztül akaratukat a parlamentben.

„A konzervatív erőket meg kell győzni bizonyos elképzeléseik támogatásához” – szögezte le Petri, aki szerint Brüsszel a mostani döntéssel üzenni akar a migrációt ellenző politikai erőknek: így jár, aki nem követi az EU bevándorláspolitikai elképzeléseit.

Mik a magyar kormány lehetőségei?

Petri Bernadett a Magyar Nemzetnek kifejtette: 

„Amennyiben elindul Brüsszel részéről az igényérvényesítés, a magyar kormánynak lehetősége van hivatkozni olyan teljesítményekre, amellyel lehetővé válik a kiszabott büntetés összegének csökkentése” – magyarázta a szakértő. Mint mondta: a közös határvédelemre kiadott 700-800 milliárd forintos összeg például egy ilyen hivatkozási alap lehet. Petri úgy véli, Magyarország is jogi eljárást indíthat ezen költség érvényesítésére, „ugyanis a mi értelmezésünkben a határvédelem terén nyújtott teljesítményünk elismerése a lojalitás, ez lenne a szolidaritás”. 

A szakértő szerint a másik lehetőség az ­uniós forrásokra terjed ki, amelyek egy részét a mai napig nem kaptuk meg, ennek terhére beszámítható a bírság.

– emlékeztetett Petri Bernadett.