Sőt, a jobboldallal riogatják a brüsszeli fősodort.
Vezércikket közölt az Economist, amelyben meglehetősen borús képet festettek Franciaország és az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli gazdasági teljesítménye és politikai fontossága kapcsán. Az a nagy helyzet – a cikk szerint – hogy a mostani francia eseményeknek egész Európának intő jelként kéne szolgálnia.
A politikai töredezettség, a költségvetési káosz és a választók „felelőtlensége” – idézet a cikkből – egyaránt rávilágítanak arra, hogy a kontinens milyen mély válság felé sodródik.
A vezércikk szerint ugyanis Franciaország hagyományos politikai pártjai – a balközép és a jobbközép – szinte teljesen szétmorzsolódtak. Az utóbbi elnökválasztások első fordulójában a választók fele – a szerintük – „szélsőséges” jelöltekre szavazott, ami egyértelműen jelzi az elégedetlenséget. „A választók nem hajlandók szembenézni a gazdasági realitásokkal” – írja az Economist. Emmanuel Macron elnök számos reformot próbált véghez vinni, de politikai támogatás hiányában rendre kudarcot vallott.
Az ország 110%-os GDP-arányos adóssága, az alig 1%-os gazdasági növekedés, valamint a 6%-os költségvetési hiány mind arra utalnak, hogy a helyzet csak romlani fog.
Az instabil politikai helyzet sem segít. A Nemzetgyűlésben egyetlen pártnak sincs többsége, így Franciaországot rövid életű kisebbségi kormányok sorozata fenyegeti. A reformok elakadnak, és még az új választások sem jelentenek megoldást, hiszen „nincs garancia arra, hogy bármely párt vagy koalíció többséget szerezzen” – figyelmeztet a cikk.
A francia helyzet azonban a vezércikk szerint nem egyedi. „Egy vagy más formában Európa nagy része ugyanebben a csapdában vergődik.” A kontinens gazdaságai lassan növekednek, miközben a védelmi kiadások, az idősödő népesség és az egyre nagyobb szociális terhek mind több pénzt igényelnek. Franciaország és Németország gyengesége pedig az egész EU-t bénítja.
Egy ambiciózus brüsszeli reform elképzelhetetlen, ha Franciaország és Németország nem vezeti a folyamatot”
– jegyzik meg, s azzal támasztják alá, hogy a választók immáron azoknak hisznek, akik a) „szélsőségek”, b) „az elégedetlenség szításával próbálnak hatalmat szerezni” – magyarán igyekeznek javítani a helyzeten az által, hogy legalább kimondják a létező gondokat.
A pénzügyi piacok egyelőre nyugodtak, köszönhetően Mario Draghi korábbi ígéretének, miszerint az Európai Központi Bank „bármit megtesz” az euró védelmében – írja a cikk. Azonban, ahogy az Economist megjegyzi, Draghi ígérete csak időleges enyhülést hozott, nem pedig megoldást. A strukturális problémák megmaradtak, és
Európa gazdaságai nem növekednek elég gyorsan ahhoz, hogy finanszírozni tudják a rájuk nehezedő terheket.
A cikk világosan „figyelmeztet”: „Ha a választók belefáradnak a centrista koalíciókba vagy gyenge kisebbségi kormányokba, az egyetlen alternatíva a politikai szélsőségek lesznek.” Franciaország esetében ez „akár” egy Marine Le Pen vezette kormányt vagy 2027-ben egy jobboldali elnökséget is jelenthet. Az pedig a részben brüsszeli fősodor szerint borzalmas lenne, ugye.
Nyitókép: Louise Delmotte / POOL / AFP
Megírta a Politico, kiszivárgott a Weltwoche-n: megbuktatná a brüsszeli elit Orbán Viktort, Magyar Péter az eszköz a kezükben. Eközben a baloldali közvélemény-kutatók már előre magyarázzák, miért nem következik semmi a méréseikből. Itt az új Mesterterv.
Nagy bajban van Románia.
A kormány a SZÉP-kártyán keresztül nemcsak a turizmust, hanem a kiskereskedelmi forgalom bővülését is támogatja.
Horvátországnak használt, Szerbiának új vadászgépeket adtak el a franciák.
A prágai képviselőház csütörtök este egyszerű többséggel megszavazta a bizalmat az Andrej Babiš vezette új cseh koalíciós kormány számára.
Mondjunk továbbra is nemet a migrációra, ne kockáztassuk Magyarország biztonságát! – fogalmazott a miniszter.
Ukrajna már a múlt, a nagyhatalmak új célpontot találtak. Miközben Kijev a NATO-ról álmodik, Washington és Moszkva a háttérben már a világ újrafelosztását intézi.
Ezek tényleg hülyének néznek mindenkit.
A magyar miniszterelnök arról írt, miért fontos a mai, miskolci háborúellenes gyűlés.
