Európának lőttek, Draghinak is, de Franciaországnak is, legalábbis az Economist szerint

Vezércikket közölt az Economist, amelyben meglehetősen borús képet festettek Franciaország és az Európai Unió jelenlegi és jövőbeli gazdasági teljesítménye és politikai fontossága kapcsán. Az a nagy helyzet – a cikk szerint – hogy a mostani francia eseményeknek egész Európának intő jelként kéne szolgálnia. 

A politikai töredezettség, a költségvetési káosz és a választók „felelőtlensége” – idézet a cikkből – egyaránt rávilágítanak arra, hogy a kontinens milyen mély válság felé sodródik.

A vezércikk szerint ugyanis Franciaország hagyományos politikai pártjai – a balközép és a jobbközép – szinte teljesen szétmorzsolódtak. Az utóbbi elnökválasztások első fordulójában a választók fele – a szerintük – „szélsőséges” jelöltekre szavazott, ami egyértelműen jelzi az elégedetlenséget. „A választók nem hajlandók szembenézni a gazdasági realitásokkal” – írja az Economist. Emmanuel Macron elnök számos reformot próbált véghez vinni, de politikai támogatás hiányában rendre kudarcot vallott.

Az instabil politikai helyzet sem segít. A Nemzetgyűlésben egyetlen pártnak sincs többsége, így Franciaországot rövid életű kisebbségi kormányok sorozata fenyegeti. A reformok elakadnak, és még az új választások sem jelentenek megoldást, hiszen „nincs garancia arra, hogy bármely párt vagy koalíció többséget szerezzen” – figyelmeztet a cikk.

Európa pedig a válság felé szalad

A francia helyzet azonban a vezércikk szerint nem egyedi. „Egy vagy más formában Európa nagy része ugyanebben a csapdában vergődik.” A kontinens gazdaságai lassan növekednek, miközben a védelmi kiadások, az idősödő népesség és az egyre nagyobb szociális terhek mind több pénzt igényelnek. Franciaország és Németország gyengesége pedig az egész EU-t bénítja. 

 – jegyzik meg, s azzal támasztják alá, hogy a választók immáron azoknak hisznek, akik a) „szélsőségek”, b) „az elégedetlenség szításával próbálnak hatalmat szerezni” – magyarán igyekeznek javítani a helyzeten az által, hogy legalább kimondják a létező gondokat.

Draghi se elég

A pénzügyi piacok egyelőre nyugodtak, köszönhetően Mario Draghi korábbi ígéretének, miszerint az Európai Központi Bank „bármit megtesz” az euró védelmében – írja a cikk. Azonban, ahogy az Economist megjegyzi, Draghi ígérete csak időleges enyhülést hozott, nem pedig megoldást. A strukturális problémák megmaradtak, és 

A cikk világosan „figyelmeztet”: „Ha a választók belefáradnak a centrista koalíciókba vagy gyenge kisebbségi kormányokba, az egyetlen alternatíva a politikai szélsőségek lesznek.” Franciaország esetében ez „akár” egy Marine Le Pen vezette kormányt vagy 2027-ben egy jobboldali elnökséget is jelenthet. Az pedig a részben brüsszeli fősodor szerint borzalmas lenne, ugye.

Nyitókép: Louise Delmotte / POOL / AFP