lényegében nincs hatalma megvalósítani nosztalgikus vízióját a gazdasági növekedés és a biztonságérzet helyreállításáról”.
Azt a POLITICO már szinte készpénznek veszi, hogy Merzet megválasztják február végén – szerintük pártja 32 százalékos, országosan legnagyobb támogatottságából ez egyenesen következik. Ám „az ország bosszantó gazdasági és politikai bajokkal küzd, miközben az EU is egy sor nehézséggel néz szembe”, például Franciaországból kiinduló új adósságválsággal, „feltörekvő szélsőjobboldallal”, „orosz szabotázs- és titkosszolgálati akciókkal”, valamint az ukrajnai háború eszkalálódásával. Németország pedig, melynek „gazdasági motorja köhög, politikája pedig egyre fragmentáltabb a radikális pártok előretörésével”, egyszerűen „nem bír azzal az erővel, mellyel kivezethetné a mocsárból Európát”, s Berlin globális események túsza.
A lap emlékeztet:
Németország biztonsága és jóléte évtizedeken át az amerikai biztonsági garancián, az akadálytalan világkereskedelmen és az olcsó orosz energián alapult, s most „nincs átfogó víziója eme ódivatú pillérek leváltására”.
Merz terve szerintük az, hogy visszavágja a szociális juttatásokat, érdemben csökkenti a Németországba érkező menedékkérők számát, ösztönzi a magánbefektetéseket, és növeli a védelmi költségvetést, miközben a büdzsé egyensúlyát is fenntartja. Azonban „nem világos, hogy ezek a politikák megvalósulásuk esetén elegendőek lennének-e ahhoz, hogy Németország megbirkózzon a monumentális kihívásokkal, melyekkel jelenleg küzd.” Azt is vélelmezik, hogy Merz küldetésének lényege visszacsinálni Angela Merkel exkancellár politikai örökségét, aki 2002-ben egy hatalmi harc után kiszorította őt a CDU vezetéséből.