Egy magyarellenes szlovák társaság székházában áll a felvidéki magyarok elé Magyar Péter

December 9-én hétfőn délután

az ex-telexes Munk Veronika moderálásával Komáromban – mármint annak a felvidéki, Szlovákiához került részén.

Ódor Lajos volt szlovák miniszterelnökről mindenképpen érdemes lehet megemlékezni pár mondatban. Ódor elismert közgazdász, egyetemi oktató, volt jegybankelnök, a szlovák euró egyik „atyjának” is nevezik, a Pozsonyi Magyar Szakkollégium (PMSZ) Tanulmányi Tanácsának a tagja. Emellett a Progresszív Szlovákia EP-listavezetője, s amolyan tipikus „jó szlovákiai magyar”, a nyilvánosságban ritkásan kommunikál magyarul, gyerekeit szlovák iskolába járatja, honlapja kizárólag szlovák nyelvű, 

Egyébként rövid életű kormányfősége idején a hozzá szellemiségében közel álló liberális Denník sem sietett beiktatásakor emlegetni, hogy Ľudovít Ódor amúgy magyar származású, ahogy ő maga is ignorálta például magyar újságíró kérdését, nem volt hajlandó magyarul válaszolni. Vagyis a jelek szerint megválogatja, mikor magyar és mikor nem – erre a felvidékieknek van viszonylag sok szép szavuk. Annyiban viszont érdekes a helyzet, hogy Ódor korábban nem ragadtatta magát a visszafogottnál keményebb kritikákra a magyar kormány vagy miniszterelnök kapcsán, kérdéses, mit mond, vagy mit mondatnak ki egy ilyen helyzetben.

Ahogy a moderátor, Munk Veronika személye is megér egy rövid áttekintést; Munk vagy húsz évig indexes volt, utóbb lett a Telex.hu alapító-főszerkesztője, majd tartalomfejlesztési vezetője, e minőségben a sajtószabadságot féltette; innen igazolt át a Denník N-hez tavaly. Ő érthető módon elsősorban médiaügyekben támadta a kormányt, egyébként egyes információk szerint

bármit is jelentsen ez.

Az egyik szervező, a Denník N nevű progresszív szlovák lap ugyancsak nem túl meglepő módon szereti diktatúrázni Magyarországot, ennek magyar nyelvű leánya a másik szervező, a Napunk, mert hát a magyar sajtószabadság szerintük akkora veszélyben van, hogy azt Szlovákiából kell megmenteni. 

Ennél érdekesebb talán azonban a helyszín, pontosabban annak szimbolikus jelentése.

Az esemény Facebook-oldala szerint a résztvevők az olyan kérdéseket, mint hogy „miként alakul Szlovákia és Magyarország viszonya, illetve a szlovákiai magyarság sorsa?” is feszegető rendezvény számára

„Mérlegelnie kellett volna az ideérkező magyarországi politikusnak, hogy tényleg ez a legjobb helyszín-e erre a beszélgetésre” – fogalmaz lapunk megkeresésére Petheő Attila komáromi Csemadok-elnök.

– fejti ki az elnök, aki szerint sokakban a mai napig él a magyarellenes szervezet emléke.

De mi is ez a szervezet, amelynek jelentése „Szlovák Anyácska”?

Pár szemelvény a rendszerváltás utáni Matica slovenskáról, amely a jelek szerint szintén nem szelídült, ami a magyarellenes szimbolikus térfoglalást és a nacionalizmust illeti:

2014-ben turócszentmártoni székházukban szobrot állítottak a magát csak „szlovák Hitlernek” nevező antiszemita és magyargyűlölő Andrej Hlinkának, aki a kisebbségeket fegyveres félkatonai szervezetével, a Hlinka-gárdával üldözte

2019-ben „szlovák kurucoknak” avattak emléktáblát az Eperjes melletti Alsókomaróc községben – értelemszerűen nem a Rákóczi-szabadságharcban résztvevő több ezer szlovák nemzetiségű kurucnak, hanem egy 1831-es parasztlázadás vezetőinek, akik szerintük a „feudális magyar rendszer” ellen keltek fel.

Mindeközben 2021-ben felháborodott közleményben ítélték el az évtizedekig közvetlenül egy fillér állami támogatást nem kapó magyar Csemadoknak (az egykori Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete nevéből megmaradt betűszó) megítélt 300 ezer eurós támogatást, miközben a Matica slovenská ennek a négy-ötszöröséből gazdálkodhatott.

Tavaly Rimaszombatban a városi művelődési központ melletti téren avatták fel Vladimir Clementis kommunista és magyarellenes politikus, író szobrát, aki a magyarellenes magyar-csehszlovák lakosságcserének kierőszakolásában és végrehajtásában élen járt, amelynek során kisemmiztek és tíz-húszkilós csomagokkal löktek át a határon több tízezer felvidéki magyart 1946-ban.

A képet mindemellett árnyalja néhány dolog: a komáromi Maticát, miután az előző, szlovák nacionalista elnök leköszönt, egy Jozef Černek nevű helyi kötődésű kultúraszervező irányítja. Černekről a helyi magyarok is úgy tartják, nincsenek magyarfaló hajlamai. Sőt, remek együttműködésben van a helyi magyar szervezetekkel, elvégre „belőlük él”, operettszínháztól kezdve Bagdy Emőke előadásáig számos magyar kötődésű rendezvénynek helyt ad, a terembérlet pedig relatíve olcsó, mutat rá Petheő. Érdekesség, de Černek maga nem támogatta a Cirill és Metód szobrának körforgalomba áthelyezését sem annakidején.

„Másokét nem rombolja, a sajátját építi” – fogalmaz kérdésünkre Petheő, akinek személy szerint nem Černekkel, hanem a helyszín szimbolikájával van problémája.

Nyitókép: Földházi Árpád