Trump vagy Harris: hogy állnak a választást eldöntő csatatérállamok Amerikában?

Az elnökválasztásokon nem az számít elsősorban, hogy melyik jelölt kap több egyéni szavazatot (popular vote), hanem az, hogy ki nyer több tagállamban.

Ez azért van, mert az USA szövetségi köztársaság, azaz tagállamok szövetsége. Az elnököt nem az „amerikai nép” választja, hanem a tagállamok népei választják – és az őket képviselő elektorok. Egy tagállam elektorai pedig mindannyian a helyben győztes jelöltre kell hogy szavazzanak, akkor is, ha az illető épphogy nyert a tagállamban – kivéve Maine-ben és Nebraskában, ahol arányosabb a rendszer. Az amerikai törvényhozás kétkamarás, az alsóházban (képviselőház) népességarányosan képviselteti magát minden tagállam, a felsőházban (szenátus) mindegyiknek két szenátora van. S minden tagállamnak annyi elektora van, ahány kongresszusi képviselője összesen van a két házban. Ezért az elektorok tagállami számai majdnem tükrözik a népességarányt, de annyiban nem, hogy plusz kettőt kap mindenki. Ez azt jelenti, hogy az összesen 538 elektorból 385-öt osztanak el népességarányosan, 153-ból pedig mindenki egyenlően kettőt kap, kivéve a fővárosi kerületet (Washington, D. C.), ami ebből hármat (és ez neki az összes). Így az jön ki, hogy egy elektor 200-700 ezer embert képvisel, államtól függően.

A legtöbb elektora Kaliforniának (40), Texasnak (40), Floridának (30), Illinoisnak (19) és Pennsylvaniának van (19). A legkevesebb, azaz 3 elektora van a hat legalacsanyabb lakosságszámú államnak, azaz Alaszkának, Delaware-nak, Észak-Dakotának, Dél-Dakotának, Vermontnak és Wyomingnak, valamint a fővárosi kerületnek (Washington, D. C.).

Így aztán nem gyakran, de előfordul, hogy a tagállamok különböző lakosságszáma miatt és a „győztes mindent visz” tagállamon belüli rendszere miatt olyan nyer, aki nem kapta meg az amerikai nemzet többségének támogatását. Ez történt legutóbb 2001-ben (George W. Bush) és 2016-ban (Donald Trump).

Mivel a legtöbb tagállamban egyértelmű, melyik párt jelöltje fog nyerni, a választási matematika miatt a figyelem az úgynevezett billegő vagy csatatérállamokra szegeződik, amelyekben 1-2 százalék a különbség a jelöltek népszerűsége között. Ezek megnyerésének bizonyos kombinációi szokták eldönteni a választást. Korábban 12 ilyen állam volt: Wisconsin, Pennsylvania, New Hampshire, Minnesota, Arizona, Georgia, Virginia, Florida, Michigan, Nevada, Colorado, Észak-Karolina és Maine.

Érdekes mód ekkor kikerült közülük például a több mint száz éve legfontosabbnak tekintett Ohio, amiről elmondható, hogy szinte ökölszabály volt, hogy aki nyeri Ohiót, az nyeri az elnökválasztást. De Ohio ma már biztos republikánus állam. 2020-ban is már csak hét államot tekintettek valóban csatatérállamnak. A 12-es listán szereplő Georgia és Arizona például valójában kiszámíthatóan republikánus volt, csak kis különbséggel, de végül besorolódtak a valódi csatatérállamok szűkebb sorába.

Szóval a ma a csatatérállamnak tekintett államok listája a következő : Michigan, Nevada, Észak-Karolina, Pennsylvania, Wisconsin, Georgia. Kikerült viszont közülük a korábban „örök billegő államnak” tekintett Florida, ami ekkortól egyre biztosabban republikánus.

Hogy is volt ez 2016-ban és 2020-ban?

2016-ban Trump megnyerte Arizonát, Georgiát, Michigant, Pennsylvaniát és Wisconsint. Pennsylvaniában 1988 óta nem nyert republikánus, Michigannel és Wisconsinnal együtt pedig korábban a demokrata „kék fal” téglái voltak.

S hogy mik voltak a csatatérállamok eredményei 2016-ban? Georgiában 211141 szavazattal (5.13%); Arizonában 91234 szavazattal (3.5%); Wisconsinban 22748 szavazattal (0.77%); Pennsylvaniában 44292 szavazattal (0.72%); Michiganben 10704 szavazattal (0.23%) nyert Trump. Nevadában akkor viszont vesztett, mégpedig 27202 szavazattal (2.42%).

2020-ban viszont Biden nyert Georgiában 11779 szavazattal (0.24%); Arizonában 10457 szavazattal (0,31%); Wisconsinban 20682 szavazattal (0.63%); Pennsylvaniában 80555 szavazattal (1.16%); Nevadában 33596 szavazattal (2.39%); végül Michiganben 154188 szavazattal (2.78%). 2020-ban tehát a legszorosabb, 1 százalékon belüli verseny Wisconsinban, Georgiában és Arizonában volt, ami összesen 42918 szavazatot jelentett. Azaz ennyivel nyert Joe Biden.

2024: mi várható?

Alapvető változás, hogy átalakult az elektori kollégium összetétele. A 2012-2020 közti választásokat ugyanis a 2010-es népszámlálás alapján megállapított elektor-eloszlással tartották, az ideit pedig már a 2020-as szerint, ami nagy változást nem jelent, de kisebbeket igen. Pennsylvaniának 19, Észak-Karolinának 16, Georgiának 16, Michigannek 15, Arizonának 11, Wisconsinnak 10, Nevadának 6 elektori szavazata van, azaz a csatatérállamokban 93 elektori szavazat sorsa dől el.

Nemhiába nyilatkozta azt lapunknak Csizmazia Gábor, az NKE John Lukacs Intézetének amerikanisztikusa, hogy valószínűleg az nyeri az elnökválasztást, aki Pennsylvaniát nyeri, nem csak azért, mert az a legnépesebb csatatérállam, hanem mert az valószínűleg az ilyen államok többségét is elviszi.

Egészen addig, amíg Joe Biden volt az ellenfele, Trump nem nagy, de biztos pár százalékos különbséggel vezetett a mostani elnök előtt, amire erősen rásegített kettejük vitája, ahol mindenkinek nyilvánvalóvá vált, hogy Biden nincs szellemi képességei teljes birtokában, illetve a Trump elleni első merénylet. Trump a billegő államokban magabiztosan vezetett. Ekkor azonban Bident a demokraták az alelnökre, Kamala Harrisre cserélték, aki rögtön megelőzte Trumpot, ha picivel is, és egészen pár héttel ezelőtti megtorpanásáig tartotta is előnyét.

Érdekesség, hogy a RealClearPolling közvélemény-kutatás aggregátor oldal egészen október 25-ig Kamala Harris demokrata jelöltet hozta ki a választás győztesének, addig ugyanis neki számolták az elektori kollégium szavazatainak többségét (legalább 270 szavazatot). Ekkor viszont megfordult a trend, és azóta Trumpnak napról napra kicsivel nagyobb esélyt adnak, hogy nyer, október 30-án például 0,4 százalékpontos előnye van Harrishez képest: Harris 48, Trump 48,4 százalékon áll. Ez nagyon pici különbség, de volt már kisebb is, ráadásul növöget Trump javára.

Pár hete még Harris vezette pár tized százalékkal a pennsylvaniai felméréseket, október 30-án azonban a RealClearPolling szerint Trump vezet 0,6 százalékkal. Ugyanilyen 0,6 százalékos a Trump-előny Wisconsinban is, Nevadában viszont kisebb, 0,5 szálékos. Van, ahol jobban vezet Trump: Észak-Karolinát 1 százalékkal vezeti Trump, Georgiát a már magabiztosabb 2,4-gyel, amivel Georgia kikerült a legkompetitívebb, 1 százalékon belüli államok köréből, legalábbis a RealClearPollingnál. Ugyanez a helyzet Arizonával, ahol 2,5 százalékos a Trump-fölény Az egyetlen tagállam, amit eme cég szerint Harris visz, az Michigan, ahol a demokrata jelölt előnye 0,5 százalék. Azaz a hétből itt hat tagállamot Trump visz, ami biztos Trump-győzelmet indikál, ha valóban ez lesz a végeredmény.

De nézzünk egy másik portált, ami jobban húz a demokraták felé. A FiveThirtyEight aggregátora szerint Arizonában jelenleg 2,2 százalékkal vezet Trump, Georgiában 1,8 százalékkal, Michigant Harris viszi 0,7-tel, ahogy Nevadát is 0,1-gyel, Észak-Karolinában azonban Trump vezet itt is 1,1 százalékkal, Pennsylvaniában pedig 0.4 százalékkal, Wisconsin viszont Harrisé 0,3 százalékkal. Azaz itt négy csatatérállamban vezet Trump, köztük a legfontosabb Pennsylvaniában, ami Trump-győzelmet jelent, ha a felmérések tükrözik a valódi választói akaratot.

De nézzük a csatatérállamokat egyenként, a BBC-re alapozva!

Pennsylvania

19 elektor. A 13 milliós államban 2020-ban Biden nyert 82 ezer szavazattal.

Pennsylvania annyira csatatér-állam, hogy az itt található Butler kisvárosában követték el az első merényletkísérletet Donald Trump ellen 2024. július 13-án. 

A Public Interest Legal Foundation 2020-ban beperelte Pennsylvaniát, amiért 21 ezer halott volt a szavazói nyilvántartásában, többen közülük tíz vagy akár húsz éve távoztak az élők sorából. Pennsylvania a 2020 novemberi választások után öt hónappal egyezett bele, hogy törölje az érintetteket a nyilvántartásból.

A választási csalásairól leginkább elhíresült hely Pennsylvania fővárosa, Philadelphia. Michael Myerst, a tagállam hetvenes évekbeli szenátorát 2022-ben ítélték el azért, mert koordinált csalássorozatban vett részt 2014, 2015, 2016, 2017 és 2018 választásain. 2020-ban interjút adott a New York Postnak egy neve elhallgatását kérő demokrata párti kampányvezér, aki arról beszélt a lapnak, hogy a levélszavazás segítségével miként szervezett csalást számos helyi, állami és szövetségi választáson New Jerseyben.

Pennsylvania biztos terep kellene legyen Harris számára, de nem az. A tagállam számos vidékén a gazdasági fellendülést az utóbbi időszakban a repesztetéses kitermelési technika okozta, amiről azonban 2020-as alelnöki kampányában Harris azt mondta, hogy be akarja tiltani. A demokrata politikus ezért aztán visszakozott is, mondván, mégsem tiltaná be azt, de mint a Pennsylvaniában szeptember 4-én, szerdán a Fox Newsnak interjút adó Trump rámutatott, kétséges, hogy lehet-e neki hinni.

Észak-Karolina

16 elektor. Itt 10,7 millióan laknak. Ez az egyetlen csatatérállam, ami 2020-ban Trump nyert meg, 74 ezer szavazattal. A republikánusok fő témái a gazdaság és az infláció, valamint a bevándorlás. A republikánusoknak el kell érniük, hogy több szavazójuk regisztráljon szavazásra, mint a demokratáknak, és kérdés, hogy a neokon republikánus Nikki Haley szavazói leszavaznak-e Trumpra.

Georgia

16 elektor, 11 millió lakos, 2020-ban Biden nyert itt 13 ezer szavazattal. A demokraták 2020-as győzelme viszonylag váratlan volt az évtizedek óta biztosan republikánus déli államban. A fő téma a gazdaság. A vidék biztos Trump-szavazó. Kérdés, ki nyeri a főváros Atlantát, és annak külvárosait, valamint Savannah városát, Harrisnek mozgósítania kell városi feketék körében.

Michigan

15 elektor, 13 millió lakos, 2016-ban Trump vitte, 2020-ban Biden, 150 ezer szavazattal. Itt található a demokrata párti Detroit. Harrisnak nagy győzelemre van szüksége olyan megyékben, mint Oakland és Wayne, Trumpnak pedig olyanokban, mint Macomb és Kent.

Arizona

11 elektori szavazat, 7,4 millió lakos, 2020-ban Biden 10 ezer szavazattal nyert. EZ az egyetlen határállam a csatatérállamok között, Mexikóval határos, választóinak negyede latinó, azaz a bevándorlás központi téma, a demokraták az abortusszal kampányolnak. Általában az nyer, aki a főváros Phoenixet magában foglaló Maricopa megyében nyer.

Wisconsin

10 elektor, 5,9 milliós népesség, 2020-ban 21 ezer szavazattal Biden nyert. Fontos lehet a főváros Madisont magába foglaló Dane megye és Milwaukee megye, és Harris nem veszthet szavazatokat vidéken. Trumpnak a külvárosokra kell koncentrálnia, mint a Milwaukee városa körüli három megye: Waukesha, Ozaukee és Washington.

Nevada

6 elektor, 3,2 milliós népesség. Közismerten „rózsaszín”, azaz eldönthetetlen állam, a szavazók harmada függetlennek tartja magát. Mindkét jelölt a gazdaságra, főleg az adókra és a borravalókra koncentrált, mivel a turizmus a fő ágazat. Itt a legnagyobb Amerikában a munkanélküiség, 515 százalék. Két megye döntő: a Las Vegast magában foglaló Clark, illetve a nyugati határszélen Washoe, ez a két megye volt demokrata 2020-ban, és ezzel el is döntötték a választást, pedig 16 megyéje van az államnak, és az összes többi repubikánus volt.

Hiába vezet picit épp Trump a felmérésekben a csatatérállamokban, a verseny olyan szoros, hogy még bármi lehet. November 5 után kiderül.