Orbán Viktor: Magyarországnak élesnek, okosnak és gyorsnak kell lennie

Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

A mai világban nem maradhatunk távol a nagy gondolatoktól – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az Magyar Nemzeti Bank által szervezett Eurasia Forumon tartott nyitóbeszédében.

A miniszterelnök szerint a 2008-as pénzügyi válság választóvonalat jelentett a történelemben, mivel a 2008-as válság nem a korábbi ciklikus válságok sorába illeszkedett, hanem „egészen másról volt szó”. 

A 2008-as válság valójában logikus következménye volt annak az egész világgazdaságban zajló mélyreható átalakulásnak, amely az addigi geopolitikai erőviszonyokat radikálisan átalakította. 

„És olyan új centrumokat emel föl a világban, elsősorban Ázsiában, amelyek azt az új helyzetet idézi elő, hogy

– fogalmazott.   

A miniszterelnök szerint ezen folyamatok miatt emelkednek fel azok a hatalmas, Európánál jóval versenyképesebb erők, amit Európa nem vesz észre, nem akar tudomásul venni. 

Inkább a válságának magyarázataként inkább bezárja magát egy idejét múlt válságmagyarázati elméletbe – tette hozzá. 

A kormányfő visszaemlékezett, hogy 2009-ben Matolcsy György kíséretében ellátogatott Kínába. 

„A változások gyorsak, a politika lényege az ütemérzék” – mondta a kormányfő. A tudást a mai világban szinte korlátlanul beszerezhetik a politikusok, „azonban a politika nem tudás birodalma, a politika az alkalmazásnak a birodalma, az alkalmazás lényege pedig az ütem” – fogalmazott a kormányfő.  „Minél kisebb egy ország, ez annál jobban igaz. A nagy országok megengedhetik maguknak, hogy egy-egy jelentős pillanatos elmulaszthatnak, mert elég nagy a méretük ahhoz, hogy később korrigálni tudják a mulasztásukat. 

– mondta. A miniszterelnök szerint Magyarország elmúlt 150 éve is ezt támasztja alá. Példaként a második világháborúból való kiugrási kísérletet említette, ami a következő 60-70 évre behozhatatlan hátrányt okozott számunkra azokkal a versenytársainkkal szemben, akiknek jobb volt az ütemérzéke. 

Egy olyan méretű ország, mint Magyarország nem lehet buta, nem lehet lassú, nem lehet unalmas, nem lehet követő, és nem hagyatkozhat mások megértésére, interpretációjára, egy ilyen méretű országnak, mint Magyarország, ha olyan színvonalon akar élni, mint amilyenen mi akarunk, olyan történelmi hagyományokhoz akar méltó lenni, mint amilyen a mi ezeréves történelmünk,

hogy ne mulassza el a megfelelő pillanatot a szükséges döntéseknél” – fogalmazott a kormányfő. 

A miniszterelnök szerin nincs abban semmi túlzás, hogy a jegybank meghívta ma azt a nemzetközi közösséget, hogy együtt gondolkodjon a világ jövőjéről.

„Sőt azt gondolom, hogy éppen Magyarország az a hely, ahol leginkább mód van, és talán a magyar jegybank az, akinek a leginkább dolga, hogy ezt érzékelje, és ilyen fórumokat rendezzen” – jelentette ki.

A miniszterelnök kiemelte, hogy

Hozzátette, „tehát valami olyasmi történik, amely nem ismeretlen az emberiség gazdaságtörténetében”.

A miniszterelnök elmesélte, hogy három térképet tart irodájának a falán, az első, amelyet mindenki ismer, amelyiken Európa esik a térképközepére, a másik térképen az Egyesült Államok van a középpontban, hogy tudja, ha ránéznek a térképre Washingtonban, akkor mit látnak. Óriási a különbség – mondta. A harmadik térképen pedig Ázsia van a középpontban, ahonnan azt látja, az ázsiaiak hogyan látják a világot.

A miniszterelnök szerint olyan európai változások történnek, amelyek globálismegközelítés nélkül nem értelmezhetők. 

„Ha az ember ránéz arra a tértképre, amelynek középpontjában Ázsia van, és amelyen jól látszik, hogy Európa valóban egy félsziget. Méghozzá egy kiterjedését tekintve nem túl jelentős félsziget, akkor rögtön látja, hogy 

Ez Európából nézve, ennek a félszigetnek a csücskéről nézve nem evidens, de amint fókuszt váltunk, és Ázsia felől nézünk a világra, egy más kép rajzolódik ki, egy teljesen fizikai korlátoktól mentes szerves földrajzi egység rajzolódik ki a szemünk előtt, mert valójában Európa és Ázsia között nincsenek természeti, földrajzi határok. Ez egy egység” – jegyezte meg. 

A kormányfő szerint lehet politikai vitákat nyitni arról, hogy ebből mi következik, de

Ez a természetes földrajzi egység értelemszerűen a gazdaság történet tanulságai alapján egy természetes gazdasági egységet is mutatott. Ebben a térségben az emberi civilizáció, kultúra és gazdaság legvirágzóbb térségei éltek egymás mellett. 

„Ha innen nézzük a mögöttünk hagyott évszádaok történetét, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogyha ez így volt, és ez tűnik földrajzilag természetesnek, akkor ez a szerves egység miért nem működött az elmúlt évszázadokban?” –  tette fel a kérdést a miniszterelnök. 

A kormányfő szerint három tényező hátráltatta, hogy Eurázsia egy természetes gazdasági egységként létezni tudjon. 

Az első, hogy a világkereskedelem súlypontja a tengerekre helyeződött át. Ez egy teljesen más orientációt idézett elő, ennek az Eurázsiai térség különböző pontjain. 

A második oka, hogy ez a szerves egység évszádokig nem működött az, hogy az átrendeződés következtében a nyugati civilizáció domináns státuszt ért el, és valójában az eurázsiai térségben a civilizációk közötti egyensúlyt megbontotta, és nyugat felé elbillentette. 

A harmadik akadály, amely már a modern kor jelensége, amiért nem működik a szerves eurázsiai térség, hogy a hidegháború után a nyugati elit úgy döntött, hogy nem ezt a szerves egységet akarja helyreállítani, hanem nyugatosítani akarja az egésze világot. Tehát a kommunizmus összeomlása után, a Szovjetunió összeomlása utáni gondolata a nyugati elitnek az volt, hogy a világot a saját képére kell formálni.

Ez persze az amerikai excepcionalizmusnak a gondolata, az európai felvilágosodás óta meglévő európai gőg és nagyképűség, a valós vagy vélt civilizációs fölénytudat mind hozzájárultak és ennek eredményeképpen 1990 után nem Eurázsia restaurációja volt a feladat, nem ez volt a globális menetrend, hanem a világ nyugatosítása, azon elvek mentén, amelyekre egyébként az addig sikeres nyugati világ épült – fejtette ki. 

Orbán Viktor szerint ennek a legdurvább példája, kudarcélménye, az arab tavasz volt. 

 – jelentette ki. „Mert mindannyian érezzük, hogy ez a gondolkodásmód, ez a nyugati stratégia, benne Európa stratégiája sikertelen, érvénytelen és valami véget ért” – fűzte hozzá. 

Az a gondolat, hogy az egész világot nyugati mintára kell megszervezni, és hogy az erre kiszemelt népek gazdasági előnyökért hajlandóak lesznek erre megbukott. 

Ázsia államai megerősödtek és bebizonyították, hogy képesek önálló gazdasági és politikai erőcentrumként felemelkedni, létezni és tartósan fennmaradni.

A keleti gazdaságok négyszer olyan gyorsan növekednek, mint a nyugatiak” – mondta a miniszterelnök. A kormányfő hozzáette, a nyugati ipar hozzáadott értéke 40 százalékot tesz ki a világban a keletieké pedig 50 százalékot. „Ez az új realitás” – fogalmazott. 

Orbán Viktor szerint a nyugati világ nemcsak a világ újraszervezési elgondolásában, stratégiájában vallott kudarcot, hanem saját közegében, a nyugati világon belül is kifulladt. Olyan ügyek kerültek napirendre, amelyeket nem tudott a liberális-progresszív dominanciájú gondolkodásmód megválaszolni. Ilyen a migráció, ilyen a gender-ideológia, vagy éppen a most zajló háború. 

 – mondta. Ennek következében véget is ért a nyugat civilizációs dominanciájának 500 éve – tette hozzá a miniszterelnök. A világgazdáság teljesítményének a felét a hidegháború végén a nyugat adta, ma ez 30  százalék, a keleti erőközpontok pedig 34 százalékot. „Aki nem hisz a gondolatoknak, az higgyen a számoknak”  – tette hozzá Orbán Viktor. 

Amikor a magyar kormányzat arról gondolkodik, hogy miért az eurázsiai együttműködésé a jövő, akkor a következő megállapítások teszi:

Azért tér vissza Eurázsia reneszánsza a politikai naprendre, mert először is ez a legnagyobb egybefüggő szárazföld a bolygón. Itt ez kilencezer kilométer mérsékelt éghajlati sáv húzódik a Csendes-óceántól az Atlanti-óceánig. „Ez egy olyan előny, amelyet nem szoktunk értékelni a geopolitikai gondolkodásban, pedig érdemes lenne – tett hozzá a kormányfő. 

Második érv, amely Eurázsia  felemelkedése mellett szól, az az állandóság. A lényeget tekintve igaz, hogy ebben a térségben a politika és a kereskedelem szereplői állandóak. „Ugyanazokról a népekről olvasunk ezer évvel ezelőtti feljegyzésekben, mint manapság. 

A miniszterelnök elmesélte, hogy előző nap a kazah elnököt fogadta. Aki Eurázsiának egy kiemelkedő fontosságú szereplője. Olyan volt, mintha ezeréve ismernénk egymást. Amikor beszéltünk a világról, az új helyzetről, az átalakuló körülményekről, mi várható, akkor olyan volt mintha egy néhány száz évvel abbamaradt beszélgetést folytattunk volna. Mert ez az állansóság, a népek törzsek álladóssága egy

óriási előny, amikor egy új korszakban kell új kihívásokra válaszokat találni. 

Harmadik fontos előnye ennek a térségnek, – véli a miniszterelnök – hogy ez nem egy civilizáció volt, hanem mindig is több civilizációt foglalt magába. Benne van ebben a távol-keleti, az indiai és a nyugati civilizáció is. Ez komoly versenyelőny, mert ezek a civilizációk a történelem szerencséseb  időszakaiban megtermékenyítően hatottak egymásra.

Negyedik gondolat, amikor a kormány a Eurázsia keretében gondolkodik az, hogy ebben a térségben él az emberiség népességének hetvenes százaléka. 

– mondta a miniszterelnök. 

Ráadásul, ha Eurázsiával – és nem kelettel és nyugattal – számolunk, akkor ennek a térségnek a részesedése a világgazdaságból hetven százalék – világított rá a kormányfő. Hozzátette, itt található világ vezető tudományos klasztereinek háromnegyede. Itt található a világ húsz legnagyobb pénzügyi központjából tizenöt. És az új technológiákhoz szükséges nyersanyagok birtoklásában és feldolgozásában is ez a térség jár az élen.

– jegyezte meg – ennek összes kívánatos és balszerencsés következményével együtt. Ha igaz, hogy a következő időszak, évszázad az Eurázsia évszázada lesz, akkor a Orbán Viktor szerint szemet kell, hogy szúrjon, hogy Európa mégsem képes megtalálni a maga helyét ebben a gondolati kontextusban. A mai politikai vitákban ez sikertelen – jelentette ki. 

– fogalmazott a miniszterelnök. Ezek a politikai vezetők ezért a nyilvánvaló tények ellenére nem tudja, nem akarja elhelyezni magát ebben a kontextusban.

A miniszterelnök szerint emögött valószínűleg pszichológiai tényezők is vannak. „Nehéz lemondani a nyugati vezetőknek arról a pszichológiailag érthető, szinte hozzájuk nőtt felsőbbrendűségi tudatról, ahogyan ők szemlélik a világot. Hiszen mégiscsak többszáz év óta a nyugati ember ahhoz szokott hozzá, hogy mi vagyunk a legszebbek, a legokosabbak, a legfejlettebbek és a legazdagabbak és egyszer csak azt látni, hogy nem mi vagyunk a legszebbek, nem mi vagyunk a legokosabbak, nem mi vagyunk a legfejlettebbek, nem mi vagyunk a leggazdagabbak. Ezt látni és beismerni nem egyszerű feladat” – magyarázta.

Előbb vagy utóbb viszont le kell küzdeni ezt a problémát, ellenkező esetben Európa a világban zajló változások vesztese lesz – figyelmeztetett.

Cikkünk frissül!

***