Amerikaiak, kínaiak és oroszok egy asztalnál – mi folyik itt?

Nyitókép: Xinhua/Huang Jingwen/ Xinhua via. AFP

November 13-17. között Peru fővárosa adott otthont az Ázsiai-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) 31. csúcstalálkozójának. A találkozón az APEC mind a 21 tagállama részt vett – köztük az Egyesült Államok, Kína és Oroszország is – amelyek együttesen a világ GDP-jének közel kétharmadát, valamint a globális kereskedelem felét adják.

Az idei APEC-csúcstalálkozó hármas jelszava az „empower, include, grow”, tehát „felhatalmazás, befogadás, növekedés”. A találkozó kiemelt témái a kereskedelem és a beruházások, az innováció és a digitalizáció, valamint a fenntartható növekedés volt. Három dokumentumot is elfogadtak a limai csúcstalálkozót követően.

Érdemes kiemelni, hogy a csúcstalálkozók általában nem hoznak látványos eredményeket, ugyanakkor a szervezet munkacsoportjai minden évben több száz ülést tartanak, ahol olyan szakpolitikai témákat amelyek nem feltétlenül kerülnek a lapok címlapjaira ugyanakkor fontos gyakorlati hatásuk van a világ nagyobbik felét egybefogó térség kereskedelmére.

Oroszország visszafogta magát

A csúcstalálkozón számos fontos bilaterális megbeszélésre is sor került. Habár alacsonyabb szinten, de Oroszország is képviseltette magát a találkozón. Az orosz delegációt Alekszej Overcsuk orosz miniszterelnök-helyettes vezette, aki találkozott Gustavo Adrianzén Olaya perui miniszterelnökkel. Overcsuk elismerését fejezte ki a perui elnökségnek a gazdasági kérdésekre, többek között a szabadkereskedelmi övezetek lehetséges létrehozására, a gazdasági átláthatóság fokozására és a fenntartható növekedés biztosítására való összpontosításáért. Marat Berdyev orosz nagykövet elmondta, hogy az APEC-csúcstalálkozó nyilatkozat nem tartalmaz „mesterségesen átpolitizált narratívákat”.

Biden kilépője

Az APEC-csúcstalálkozó találkozott harmadszor és egyben utoljára Joe Biden amerikai és Hszi Csin-Ping kínai elnök is. Biden szerint a két világhatalom közötti stratégiai versenynek nem szabad háborúvá fajulnia: „Két országunk nem engedheti, hogy ez a verseny konfliktusba torkolljon. Ez a mi felelősségünk, és az elmúlt négy év során azt hiszem, bebizonyítottuk, hogy lehetséges ez a kapcsolat” – mondta. Biden szombaton elismerte, hogy mindig is voltak nézeteltérések Hszivel, de hozzátette, hogy a közte és a kínai vezető között folytatott megbeszélések „őszinték” és „nyíltak” voltak.

Joe Biden amerikai elnök pénteken találkozott a perui elnökkel. Biden gratulált Boluarténak a csúcstalálkozó idei perui megrendezéséhez, és elismerését fejezte ki országa és az Egyesült Államok közötti partnerségért. 

Biden kiemelte az Egyesült Államok támogatását Peru kábítószer-ellenes erőfeszítéseihez, és bejelentette, hogy 65 millió dolláros biztonsági segélycsomagot nyújt, amely kilenc Black Hawk helikopter átadását is magában foglalja.

Peking már készül Trumpra

Jól jelzi, mekkorát fordult a világ, hogy a csúcstalálkozó szinte minden pillanatát arra használta ki a kínai elnök, hogy a globalizáció és szabadkereskedelem mellett szólaljon fel, miközben a találkozót végig beárnyékolta, hogy az Egyesült Államok régi-új elnöke, Donald Trump beiktatása után milyen korlátozó intézkedéseket fog bevezetni. Hszi APEC-nek címzett üzenetében arra sürgette a szervezet tagjait, hogy „bontsák le a kereskedelmet akadályozó falakat”, és bírálta a kereskedelmi korlátozásokat – elsősorban a vámokat – és azokat a „történelemben való visszalépésnek” nevezte. Bidennel való találkozóját követően

Elmondta, hogy Peking célja változatlanul a stabil kapcsolat marad Washingtonnal. „Kína kész együttműködni az új amerikai kormányzattal a kommunikáció fenntartása, az együttműködés kiterjesztése és a nézeteltérések kezelése érdekében” – fogalmazott.

A kínai elnök az APEC-találkozón találkozott első alkalommal Isiba Sigeru japán miniszterelnökkel. Isiba szerint a kínai elnök megerősítette, hogy Kína kész a két rivális állam közötti stabil és konstruktív kapcsolatok kiépítésére. Isiba elmondása szerint közölte Hszi-vel a térségben fokozódó kínai katonai tevékenységgel kapcsolatos aggodalmait, és kifejezte készségét egy kínai látogatásra. „Kína fejlődése lehetőséget jelent az egész világ számára, különösen a szomszédos országok, például Japán számára. Reméljük, hogy Japán és Kína együtt fog dolgozni azon, hogy jobban megértsék egymást, és meghatározzák a kétoldalú kapcsolatok helyes irányát. Azt is reméljük, hogy a két ország között létrejött fontos politikai konszenzus megvalósul” – mondta Hszi a találkozót követően. A kínai vezető azt is megjegyezte, hogy a két nemzetnek a megfelelő időben foglalkoznia kell a jelentős kérdésekkel, beleértve a történelemmel és Tajvannal kapcsolatos kérdéseket, valamint „konstruktív módon kell kezelniük, ellenőrizniük kell a nézeteltéréseket és meg kell védeniük a kétoldalú kapcsolatok politikai alapjait”.

Hszi pénteken kétoldalú megbeszélést folytatott Lawrence Wong szingapúri miniszterelnökkel, Paetongtarn Shinawatra thaiföldi miniszterelnökkel, Gabriel Boric chilei elnökkel és Christopher Luxon új-zélandi miniszterelnökkel is.

Trilateriális szövetség

Yoon Suk Yeol dél-koreai elnök mind az amerikai, mind a kínai vezetővel tárgyalt. Véleményt cseréltek a két ország közötti kérdések széles köréről, beleértve a Koreai-félszigeten kialakult helyzetet és a Phenjan és Moszkva közötti katonai együttműködést. A csúcstalálkozó során Yoon arra kérte Kínát, hogy játsszon konstruktív szerepet az észak-koreai provokációk és a Phenjan és Moszkva közötti katonai együttműködés kezelésében. Hszi válaszában hangsúlyozta a békés problémamegoldás elvét a Koreai-félszigeten tapasztalható feszültség enyhítése érdekében, és megígérte, hogy szorosan együttműködik Yoonnal. „Kína is reméli a regionális helyzet enyhülését, és 

– mondta Hszi.

Az APEC-csúcstalálkozó alkalmával Yoon kétoldalú csúcstalálkozót tartott Joe Biden amerikai elnökkel és Shigeru Ishiba japán miniszterelnökkel, valamint részt vett a dél-koreai-amerikai-japán csúcstalálkozón. A háromoldalú csúcstalálkozón Yoon, Biden és Ishiba megvitatták, hogyan lehetne folytatni a szorosabb háromoldalú együttműködést. Ezeken a tárgyalásokon hivatalossá tették a háromoldalú együttműködést koordináló új dél-koreai-amerikai-japán titkárság létrehozását. 

„A Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán közötti háromoldalú együttműködés úgy épült ki,

– jelentette ki Biden a csúcstalálkozón. „Ez az én reményem és elvárásom is” – fogalmazott.

Dél-Korea, az Egyesült Államok és Japán vezetői szintén beszéltek az Észak-Korea és Oroszország közötti katonai kapcsolatokról. A háromoldalú csúcstalálkozót követően elfogadott közös nyilatkozatban a vezetők kijelentették, hogy „határozottan elítélik a KNDK és Oroszország vezetőinek döntéseit”.

APEC: Egy nyitott és inkluzív csendes-óceáni térség felé 

A házgazda, Dina Boluarte perui elnök, beszédében az inkluzív növekedés előmozdításának és az informális munka visszaszorításának szükségességére összpontosított. „Célunk, hogy kiegyenlítsük a versenyfeltételeket, és minden szükséges eszközt biztosítsunk a társadalmi, pénzügyi és kereskedelmi térbe való beilleszkedéshez” – mondta az elnök. Boluarte az APEC-ben az elnökséget is átadta Yoon Suk Yeol dél-koreai elnöknek.

Latin-Amerika a középpontban

A „diplomáciai nagyüzem” azonban ezzel még nem ért véget Latin-Amerikában, november hátralévő napjaiban az APEC 31. találkozóját a G20-ak vezetőinek 19. csúcstalálkozója követi majd, amelynek Brazília ad otthon, is jelzi, hogy az utóbb években Latin-Amerika is egyre nagyobb figyelmet kap az átalakuló világrendben egymással versengő nagyhatalmak részéről. 

***