A karibi ország is BRICS-tagállam szeretne lenni, Putyinnál adták le a felvételi kérelmüket.
Nyitókép: Havanna El Vedado negyede hangulatos utcákkal 2024. október elsején / fotó: ADALBERTO ROQUE / AFP
A kubai külügyminiszter kedden bejelentette, hogy hazája csatlakozni kíván a BRICS-államokhoz. Carlos Miguel Pereira azt is elmondta, hogy Kuba hivatalosan is benyújtotta a felvételi kérelmet, mégpedig a BRICS-csoport elnökségét betöltő Oroszország vezetőjének, Vlagyimir Putyinnak – írta meg a Politico.
Pereira két héttel a BRICS-tagállamok éves, október 22-24-ére Kazanyba tervezett csúcstalálkozója előtt jelentkezett be a globális Dél vezető szövetségébe. Kuba egyelőre a „partnerország” státuszra esélyes, de idővel teljes jogú tagállammá válhat.
A jelentkezés újabb jele annak, hogy egyre több állam az új világrend jövőbeli domináns szereplőjének,
a globális geopolitika kulcsszereplőjének látja a feltörekvő gazdaságok csoportját.
Kuba előtt Azerbajdzsán jelezte, hogy szintén tag szeretne lenni, ezt a témát Putyin és Ilham Alijev azeri elnök találkozóján a felek érintették.
A BRICS-csoportot 2009-ben az együttműködés szorosabbra vonása érdekében alapította négy nagy állam, Oroszország, Kína, India és Brazília, jelenleg azonban már kilenc tagú szövetséggé vált: Dél-Afrika, Irán, Egyiptom, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek is csatlakozott. A kezdeti célkitűzései alapján csupán kereskedelmi-befektetési együttműködés mára egy önálló geopolitikai blokká változott, a G7-országok nyugati szövetségének keleti geopolitikai és gazdasági vetélytársává. A BRICS-tagságot meghívásos alapon lehet elnyerni – a jelenlegi tagokon kívül Argentína is kapott meghívást, de végül nem csatlakozott.
Ezt is ajánljuk a témában
Törökország 2005 óta tárgyal az uniós csatlakozásról. Erdoğan most úgy döntött, nem vár tovább: kihasználja a világrend várható átalakulását, és inkább a globális dél felé tekint. BRICS-tagsága alaposan felbolygatja majd az amúgy is villámgyorsan változó geopolitikai viszonyokat.
--
„Minél több katonai támogatást adunk Ukrajnának, annál gyorsabban fog véget érni ez a háború” – fogalmazott Mark Rutte.
A brit kormány szerint az orosz hadsereg vegyi fegyvernek minősülő harceszközöket vetett be az ukrajnai hadszíntéren.
A jelenlegi Ukrajnát az 1956-os magyar szabadságharcosokhoz hasonlítják. Ez kegyeletsértés, már-már blaszfémia.
Nem sikerült nekik.
Csak magunknak találtuk ki az orosz vörös vonalakat, mert gyávák vagyunk segíteni az ukránoknak – lényegében ezt írta Alar Karis.
Az egykori válogatott labdarúgó nem kötörfalazott az olasz-magyar mesterrel kapcsolatban.
„Általános megfigyelés, hogy a katonai konfliktus intenzitása a közeljövőben radikálisan eszkalálódik” – hangsúlyozta a kommunikációs igazgató.
Kérdés, hogy Alexander Van der Bellen elnök szembemegy-e az osztrák szokásjoggal.
