Háború után éhínség: világszerte súlyos élelmiszerválságot okozhatnak az ukrajnai aknamezők
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint évtizedekig elhúzódhat majd az aknamentesítés.
Az oroszok már el is kezdenék az elcsatolt területeken fejleszteni a mezőgazdaságot.
Nyitókép: AFP/Sergei Ilyin
Az orosz elnök új agrárprogramot indít az elcsatolt területeken. Vlagyimir Putyin elképzelései szerint Oroszország a 2030-ig 25 százalékos agrártermelés-növekedést és ennek a kétszeresét kitevő exporttempót valósítana meg – számolt be a Világgazdaság.
Vlagyimir Putyin elnök egy tévébeszédben jelentette be, hogy az eddig megszerzett kelet-ukrajnai területeken (a Krímben, a luganszki, donyecki, zaporizzsjai és a herszoni oblasztyokban) fokozatosan mindent helyreállítanak, és a hangsúly a mezőgazdaság fejlesztésére helyeződik.
Putyin kijelölte az „új területek” helyét is a következő évtizedeket meghatározó gazdaságfejlesztési koncepcióban.
Eszerint fokozatosan leépítik az exportban a szénhidrogének, energiahordozók (kőolaj, földgáz, szén) súlyát, és felfejlesztik – mint az „új rend” egyik elemét – Oroszország mint a világ mezőgazdasági ellátója szerepét.
Az orosz elnök a 2030-ig 25 százalékos agrártermelés-növekedést és ennek a kétszeresét kitevő exporttempót szorgalmazott.
A VG cikkében idézi: Ukrajna területének csaknem háromnegyede alkalmas mezőgazdasági művelésre.
A világ szuperminőségű feketeföldjeinek (csernozjom) egynegyede Ukrajnában van.
A csernozjom talajok aránya az azovi-tengerparti résztől a Duna-deltáig húzódó, 100-200 kilométeres sávban a legnagyobb. A háború előtt Oroszország is jelentős mezőgazdasági exportőr volt.
A VG cikke szerint a legjobb minőségű ukrán termőföldeket nyugati nagy agrárvállalatok, befektetők bérlik, vagy strómanok útján szerzik meg. A törvények ugyanis nem engedélyezik külföldieknek a földvásárlást. Az ukrán termőföldekért évtizedek óta folyik a harc a nyugati és az oroszországi nagybefektetők, oligarchák között.
Ezt is ajánljuk a témában
Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint évtizedekig elhúzódhat majd az aknamentesítés.