Háború után éhínség: világszerte súlyos élelmiszerválságot okozhatnak az ukrajnai aknamezők

Nyitókép: Aknamezőre figyelmzetető tábla a Kijevi területhez tartozó Moshunban 2022. június 4-én. A települést az orosz invázió súlyosan elpusztította. (Hiroto Sekiguchi/Yomiuri/The Yomiuri Shimbun via AFP)

A The Economist egy cikke szerint az orosz–ukrán háború során telepített többmilliónyi akna súlyos élelmiszerválsághoz vezethet szerte a világon. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense az InfoRádióban beszélt arról, hogyan és mennyi pénzből lehet ezeket az aknákat semlegesíteni. 

A szakértő szerint az ellenség előretörését megakadályozni próbáló aknamezők telepítése mindkét oldalon természetes velejárója a harcoknak, ami „sajnálatos tény, de egész biztos, hogy milliószám vannak aknák”. Ezeket a háború végén aztán fel is kell majd szedni, amire különböző eljárások vannak. A legbiztosabb a talajt szúróbottal átvizsgáló képzett tűzszerészek bevetése, ami viszont lassú, illetve a korszerű aknák esetében nem is feltétlenül hatásos, 

Az ezzel kapcsolatos leendő költségeket 30 és 40 milliárd dollár közé teszik, a helyzetet bonyolítja, hogy az aknák felszedésén kívül az Ukrajna területén található „fel nem robbant bombákat, befulladt tüzérségi lőszereket is hatástalanítani kell”. Mindez – mondja az NKE docense – évtizedekig is elhúzódhat, gondoljunk csak a délszláv háború következményeként Bosznia-Hercegovina bizonyos területein ma is meglévő aknákra. 

A brit újság azon felvetésére, hogy a rengeteg akna nemcsak Ukrajna újjáépítésének lehet majd gátja, de az ukrán gabona legnagyobb felvevőpiacainak számító afrikai és ázsiai országokban súlyos élelmiszerválságot is okozhat, Kaiser Ferenc kifejti: Kijev elsődleges célja az aknamentesítéskor a lakott területeket megtisztítása.