Lengyelország nem volt ott, ahol lennie kellett volna.
Nyitókép: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Pénteken összeültek a nagyok, hogy megvitassák az emberiség előtt álló kihívásokat: Berlinben tárgyalt Joe Biden amerikai elnök, Olaf Scholz német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök Ukrajna „győzelmi tervéről” és a közel-keleti helyzetről. A német ellenzék vezető ereje, egyben Németország legnépszerűbb pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) ugyanakkor hiányolt onnan valakit – számol be az Euractiv.
A CDU-nak nagy szívfájdalma volt, hogy párttársuk, Donald Tusk lengyel miniszterelnök nem kapott meghívást a négyoldalú találkozóra,
miközben az Ukrajnát leginkább támogató országok egyikéről, GDP-arányos katonai kiadások tekintetében az EU rekorderéről van szó. „Gondolt valaki arra, hogy meghívja Donald Tusk lengyel miniszterelnököt? Őt nem hívták” – hánytorgatta fel nyilatkozatában Friedrich Merz pártelnök, aki szerint így a tárgyalás „a régi Nyugat kellemes kávépartijára” hasonlított, s nem vette figyelembe az új geopolitikai valóságot. Norbert Röttgen veterán CDU-s politikus, többszörös pártelnök-jelölt és volt miniszter szerint Tusk hiánya „súlyos hiba” volt, hiszen „Kelet-Európában van háború, Berlinben mégis csak nyugat-európai vezetők találkoznak”.
A berlini kormány egy magas rangú képviselője az Euractiv szerint már a találkozót megelőző héten jelezte, hogy
Tuskot „praktikus okokból” nem hívták meg a találkára,
de ez nem probléma, mert kormányával „ügyek széles skálájával kapcsolatban rendszeres a párbeszéd”.
Tusk nem az egyedüli neves hiányzó: a találkozóra nem hívták Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt sem, akit emiatt hazájában szintén felkérdeztek.
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
Természetesen megint őket kiáltották ki félelemkeltőknek és szélsőségesnek, nem a bűnözőket.
Berlin új döntése komoly kérdéseket vet fel a személyes szabadságjogok és a német vezetés terveit illetően.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Csúnyán megemelkedett az üzemanyag ára.
A politikus úgy látja, a kampányígéretek mögött egészen más intézkedések körvonalazódnak.
A német kormányszóvivő már arról beszélt, hogy migránsok befogadása helyett helyben kell segíteni.
A kitoloncolások eszközéhez nyúlna a svéd kormány.
A török elnök megerősítette, hogy Ankara továbbra is támogatja az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalásokat.
