Nem kis döntést kell meghozniuk november elején az amerikaiaknak – de a magyaroknak sem mindegy, ki költözhet be januárban a Fehér Házba.
Nyitóképen: Donald Trump floridai rezidenciáján, Mar-a-Lagóban 2024. március 8-án. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán
Az opcióink röviden: Donald Trump exelnök, republikánus jelölt alatt drágább NATO, gyorsabb béke és jó magyar–amerikai kapcsolatok várnak hazánkra, míg Kamala Harris alelnök, demokrata jelölt a mostani szinthez közeli NATO-költségmegosztást és a Joe Biden-i háborús politika folytatását ígéri. Emellett arra sem utal semmi, hogy változtatna a regnáló elnök kormányának rendkívül ellenséges Magyarország-politikáján, amelyben hazánkat diktatúrázzák, és többé-kevésbé nyíltan a kormány leváltásán ügyködnek.
Ha nem is azonnal tör ki az orosz-ukrán béke a budapesti békecsúcson, azt talán végre kipróbálhatjuk, milyen, ha egyszer a térségünk jövőjéről végre itt, Közép-Európában tárgyalnak. Veczán Zoltán írása.
Nincsenek véletlenek.
Kihozták a sodrából az amerikai elnököt.
Várhatóan fokozott katonai és a rendőri jelenlét lesz tapasztalható azokban a napokban a fővárosban.
Magyar Péter nem szólt neki róla előre?
„Oroszország ellenségesnek fogja értelmezni ezt a lépést, ha megvalósul...” – jelentette ki Szergej Nariskin.
Mivel a focipályán csapatuk nem bírt a Csíkszeredával, a román huligánok elözönlötték a székely falvakat, hogy elégtételt vegyenek – ahol székely vagy magyar lobogó került az útjukba, leszaggatták.
Az ukránok szerint Putyin egyszerűen megijedt.
