Von der Leyen pánikol: semmibe veszik kérését a tagállamok

Nyitókép: Alessandro Della Valle / POOL / AFP

Kétségbeesetten próbálja meggyőzni a tagállamokat Ursula von Der Leyen az uniós tagállamokat, hogy ne férfiak által dominált Európai Bizottságot állítsanak össze – írta meg a Politico.

A brüsszeli portálnak több uniós tisztviselő is rámutatott, hogy „kínos helyzetbe kerülhet” az Európai Bizottság, – amely nyilvánosan támogatja a nemek közötti egyenlőséget, és amelynek még „egyenlőségi biztosa” is van – ha von der Leyen második bizottságának összetétele jelentősen elmarad a nemi paritástól.

Szerintük egy ilyen kudarc azzal a kockázattal jár, hogy beárnyékolja azt a tényt, hogy az EU három legfontosabb posztját is nő fogja betölteni: von der Leyen az Európai Bizottság elnökeként, Kaja Kallas az unió következő külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjeként, valamint Roberta Metsola, az Európai Parlament elnökeként. 

Jelenleg kilenc női jelöltet állítottak a tagállamok 26 fős testületbe.

„Sajnos a nők és férfiak közötti egyenlőséget még mindig választható vagy eldobható dolognak tekintik” – mondta Jéromine Andolfatto, az Európai Női Lobbi politikai és kampányfelelőse. A Politiconak nyilatkozó három diplomata szerint von der Leyen legalább öt kisebb uniós országra – köztük Szlovéniára és Máltára – gyakorol nyomást, hogy „fontolják” meg a férfi jelöltek helyettesítését női jelöltekkel. Von der Leyen fellépésének hatására Belgium hétfőn közölte, hogy női biztost küld, míg Románia beleegyezett, hogy a javasolt férfi biztost női biztosra cserélje.

Von der Leyen Máltát is sürgette, hogy a Robert Abela máltai miniszterelnök által javasolt Glenn Micallef helyett inkább a jelenlegi uniós biztos, Helena Dalli mandátumának meghosszabbítását javasolja. A portál forrásai szerint azonban a máltai miniszterelnök nem hajlik a megegyezésre, mivel szerinte az aláásná a tekintélyét.

Von der Leyen hiába kérte az uniós vezetőkhöz intézett levelében, hogy minden egyes biztosi posztra két nevet – egy férfit és egy nőt – jelöljenek, ennek a kérésnek csak Bulgária tette eleget.

Diplomaták több okot is említettek, amiért az országok nem tették meg, amit von der Leyen kért tőlük, kezdve a koalíciós megállapodásoktól, a belpolitikai szükségszerűségeken át, az egyszerű tényig, hogy a két jelölt nyilvános megnevezése politikai megaláztatásnak teszi ki azt, aki nem kapja meg az állást. „Nehéz két személyt megnevezni, mert aki veszít, nos, az veszít, és a politikában ez rosszul mutat” – tette hozzá az eagyik uniós diplomata. Azt is hozzátette, számos alkalommal a biztosok személye az alapján dől el, hogy kitől akarnak „megszabadulni” vagy éppen kit akarnak megjutalmazni.

„Végül ezek a kinevezések nemzeti logika alapján történnek, nem pedig brüsszeli logika alapján” – tette hozzá a diplomata. Bár az uniós szerződések nem írják elő a Bizottság elnökének, hogy a nemek szerint kiegyensúlyozott csapatot állítson össze, de ez egyre inkább prioritásként jelent meg a bizottsági elnökök számára az utóbbi évtizedekben.

Von der Leyen gyakorlatilag csak abban reménykedhet, hogy az Európai Parlament közbelép, hogy kiegyenlítse a biztosok névsorát, a meghallgatások során, amelyeken megvétózhatja a biztosjelölteket. Legutóbb három nevet húztak le a listáról. Ezúttal – legalábbis a magas rangú tisztviselő szerint – a képviselők még több skalpot követelhetnek, arra kényszerítve az országokat, hogy alternatív jelölteket és potenciálisan több nőt javasoljanak.

***