Vízbe fullad a Nyugat, százmilliárdokba kerülhet az újjáépítés

Nyitókép: MTI/AP

Míg Közép-Európát az elmúlt évtizedek legnagyobb árvizei sújtják, addig a hurrikánszezon az Egyesült Államokban szokatlanul enyhe volt. A klímaváltozás miatt egyre gyakoribb és intenzívebb természeti katasztrófák azonban így is súlyos károkat okoznak a nyugati országoknak, amelyeknek a kártalanításra és a felkészülésre is többet kell költeniük.

A most is tomboló közép-európai áradások jelentős infrastrukturális és gazdasági károkat okoztak: a kiöntött folyók utakat és házakat mostak el, leállították a vasúti közlekedést és a gyárak működését, valamint meghibásodásokat okoztak az energia- és csatornahálózatokban.

Mivel a rekordmagas vízszint még nem vonult el – sőt, sok helyen még csak nem is tetőzött –, így egyelőre még nehéz megmondani, hogy mekkora számlát fognak maguk után hagyni az árvizek, amelyek Ausztriától Lengyelországig tapasztalhatóak.

– nyilatkozta Mario De Cicco, a Morningstar hitelminősítő ügynökség alelnöke a Euronews-nak, aki szerint a jelenleg elérhető adatok alapján a legtöbb kárt Csehországban okozták az áradások.

A több tízmilliárdos várható kárérték azonban nem foglalja magába a lakosság veszteségeit, amelyek a rekordmagas vízszintek mellett jelentősek lesznek: az elárasztott ingatlanok és ingóságok az érintetteknek és a biztosítóknak is rengeteg pénzbe fognak kerülni.

A Generali Biztosító jelentése szerint például hozzájuk szeptember 10. és 18. között több ezer kárbejelentés érkezett, amelyek várható értéke mintegy 350 millió forint lesz. A veszteségek valódi értékét azonban csak az árvizek elvonulása után lehet majd felmérni, ami ennek az összegnek a többszöröse lehet.

Enyhébb, de nem ártatlan hurrikánszezon

Míg Európában az áradások a legveszedelmesebb természeti katasztrófák, az Atlanti-óceán másik partján a hurrikánok állnak az élen, amelyek általában nyár elejétől ősz közepéig szoktak tombolni az USA-ban és Mexikói-öböl partvidékén.

A trópusi viharok esetében elsősorban nem a víztől, hanem a velük járó, akár 250 kilométer per órás szelektől kell tartani, melyek akár teljes településeket tudnak a földdel egyenlővé tenni, ha az infrastruktúra nincsen felkészülve rájuk.

A klímaváltozás ezeket az éghajlati jelenségeket is intenzívebbé tette az elmúlt évtizedekben, így meglepő volt, hogy az idei hurrikánszezonban mindössze öt vihar nőtt akkorára, hogy nevet is kapjon.

Az amerikai hurrikánok eddig körülbelül 10,5 milliárd dollárnyi kárt okoztak – ennek jelentős részéért elsősorban a Beryl-vihar volt felelős.

Az Európára és Észak-Amerikára párhuzamosan lecsapó természeti katasztrófák felhívják a figyelmet arra, hogy a nyugati országoknak komolyabban kell venniük a klímaváltozást, és fel kell készülniük arra, hogy az időjárás ennél csak súlyosabb károkat fog okozni.

Az árvizek, a viharok, a pokoli hőség és a rekord hideg elleni védekezéshez azonban óriási beruházásokra van szükség, amely tovább növelné az érintett országok terheit. Hosszú távon azonban ezek a befektetések kifizetődnének, ha csökkentei tudnának a természeti katasztrófák okozta károkon.