Mesterterv

Nyitókép: Képernyőfotó

„Volt szomszédom, Béla bácsi – Isten nyugosztalja – télen-nyáron klottgatyában cigizve a gangon bármikor el tudta magyarázni két slukk között, mi kell ahhoz, hogy – Kölcsey és Zrínyi után szabadon - a haza fényre dűljön, illetve senki se baszakodjon a magyarral. Egy igazi magyar nagystratégia megalkotása ennél azért összetettebb tevékenység. De nem sokkal.

Ha abból indulunk ki, melyek a magyarságot érintő valódi sorskérdések, tíz perc alatt meglenne egy minimum évszázados Magyar Nemzeti Mesterterv. Íme: a tisztelt magyar nép ne zabáljon annyi zsírosat (az EU második legelhízottabb népe vagyunk), ne piázzon annyit (lassan többet iszunk mint az oroszok), stadionok helyett a pénzt a tömegsportba öntsük (az EU egyik legkevesebbet mozgó népe a magyar), kőkeményen támogassuk a nyelvtanulást és a rohamosan sivatagosodó Alföldön a vízmegtartó környezetvédelmet. Csodaszarvasos forradalom talán nem lenne belőle, de nem is faragnánk rá vele, mint az eddigi nemzeti nagystratégiákkal, amelyeknek a vége az lett, hogy eltűnt pár etnikum, meg az ország területének egy jó része.

A probléma csak az: ha a NER nem egy szavazatgyűjtő politikai parazitaegylet lenne, hanem valódi, társadalomformáló erő, és mindezt keresztülvinné, a kutya sem szavazna rá. Eddigi szavazói ugyanis mindennek a tökéletes ellentétében érdekeltek. A NER örök tanulsága: az egykori kommunista állampárt végét is az hozta, hogy óriási néptömegeket iskoláztak be az ekeszarva mellől, mire a tanultabbá lett jónép utána elkergette őket. Szóval a NER vezérének egyenes érdeke, hogy semmiféle érdemi stratégiát ne alkosson. Tusványoson is csak a szokásos, ezoterikus ködzabálással traktálta a népét. Tegyük hozzá, tényleg nemzeti érdek, hogy ez a fickó semmiféle valós stratégiával ne rukkoljon elő.

Egy olyan alak ígérget itt aranykort, aki alatt Magyarország újkori történetének messze legkedvezőbb gazdasági időszakából az EU legszegényebb államaként jött ki, ahonnan több fiatal menekült el, mint a XX. század világégései után összevéve, az ország pedig utoljára Trianon előtt maradt ennyire barátok nélkül. Akit egy mezei elemzőcégtől is már régen elhajtottak volna. Uralma 14 éve alatt úgyszólván az összes középtávú külpolitikai folyamatot rosszul értelmezte. 2010-ben azzal a biztos tudattal érkezett a hatalomba, hogy az EU majd megengedi neki a nagyobb deficitet (nem engedte), többször megjövendölte az EU-n belüli szélsőjobbos lázadás évét (nem jött el), rájött, hogy az ország jövője a keleti, majd déli nyitás (mindkettő jókora ráfizetés lett az országnak), meghirdette, hogy a V4 lesz az EU motorja (a V4 a magyar putyinbarát politika miatt befagyott), politikáját arra építette, hogy Oroszország gyorsan elfoglalja Ukrajnát (nem foglalta), a megosztott nyugat nem áll ki Ukrajna mellett (egységesen kiállt).

Közben még dicsekedett is, hogyan kell pávatánccal hülyíteni az EU-t (az EU több ezer milliárd forintnyi uniós forrást blokkolt), legutóbb a választásokon Brüsszel elfoglalását vizionálta (pártja partszélre sorolódott Brüsszelben, a fideszesek helyén most Magyar Péterék ülnek a Néppártban). Szóval bízzunk benne, hogy a technikai részletekkel megbízott Orbán Balázs még sokáig molyol főnöke vízióinak leegyszerűsítésével.”