Jó üzletet csinált a Nyugat és Oroszország a fogolycserével?

Nyitókép: Kirill ZYKOV / POOL / AFP

Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, nemrég  a hidegháború óta legjelentősebb fogolycserét hajtotta végre a Nyugat Oroszországgal és Fehéroroszországgal Ankara közvetítésével. Szám szerint az oroszok 8 személyt kaptak, és összesen 16 személyt adtak cserébe a Nyugatnak. Első látásra tehát úgy tűnik a Nyugat kötötte a jobb üzletet, de vajon tényleg ez a helyzet? Ebben a cikkben annak jártunk utána, melyik oldal kikkel is lett gazdagabb a fogolycserét követően.

Kiket kapott Oroszország?

A fogolycsere egyik legfontosabb eleme Vagyim Kraszikov ezredes szabadon engedése volt. Az FSZB ezredese 2019-ben Berlinben találkozott Zelimhan Hangosvili egykori csecsen iszlamista hadúrral, a találkozó végkimenetele: Kraszikov háromszor fejbe lőtte az egykor az oroszok ellen harcoló csecsen vezetőt. Németországban életfogytiglani büntetésre ítélték, most azonban hazatérhetett Oroszországba.

A fogolycsere során egy másik az FSZB-hez köthető hírszerzői is visszatérhetett Oroszországba. Vagyim Konoscsenokot 2023-ban adta ki Észtország az Egyesült Államoknak, a férfi a vádak szerint segített kijátszani az Oroszországgal szemben hozott kereskedelmi és pénzügyi szankciókat.

Az FSZB-hez köthető személyek mellett több másik titkos ügynököt is visszakapott Oroszország. 

Ma már mindannyian Oroszországban tartózkodnak.

Rajtuk kívül visszatérhetett hazájába Vlagyiszlav Kljusin orosz üzletember is, aki amerikai számítógépes hálózatokból ellopott adatokkal üzletelt, a vádak szerint mintegy 93 millió dollárt keresett az érzékeny adatok eladásával. Kljusint Svájcban tartóztatták le, majd 2021-ben kiadták az Egyesült Államoknak, ahol 9 évnyi börtönbüntetést, valamint 34 milliós kártérítés megfizetését szabták ki rá. Mellette az Egyesült Államok elengedte Roman Szeleznyev hackert is, aki többek között egy 50 millió dolláros informatikai csalásban vett részt, valamint 9 millió dollárt csalt ki amerikai bankoktól.

akik közül – mint Kraszikov – „visszaszerzése” fontos PR-győzelem is Kreml számára. 

Kiket kapott cserébe a Nyugat?

Nyugatra főként újságírók – akiket habár kémkedés miatt ítéltek el, nem tudható, hogy valóban hírszerzők lennének –, aktivisták, emberi jogi harcosok és orosz ellenzéki politikusok térhettek vissza. Ahogy Oroszországnak Kraszikov szabadon engedése, úgy Németországnak Rico Krieger volt a legfontosabb. Habár a német külügyminiszter szerint csak nehéz szívvel mentek bele a megállapodásba.

Krieger a hivatalos magyarázat szerint önkéntesként dolgozott Belaruszban, 

Később Alekszandr Lukasenka elnöki kegyelemben részesítette, így a büntetését életfogytiglani börtönre módosították. Krigerről nem sokat tudni, a Viasna nevű Emberi Jogi Központ csoport szerint a Német Vöröskereszt alkalmazottja. A belorusz hatóságok szerint 1993-ban született német állampolgár.

A fogolycsere részeként Krieger mellett más német állampolgárokat is szabadon engedett Oroszország. Kevin Lik orosz-német kettős állampolgárt, Demuri (Dieter) Voronyint, Patrick Schoebelt, valamint Herman Moyzhes ügyvédet és kerékpáros aktivistát mind hazaárulás miatt ítélték el Oroszországban.

Washington számára a két legfontosabb személy Evan Gerskovic, a Wall Street Journal újságírója volt, akit kémkedés vádjával tartóztattak le és ítéltek 16 évnyi börtönbüntetésre. 

Továbbá Paul Whelan, egykori tengerészgyalogos is kiszabadult, aki szintén kémkedés miatt került börtönbe.

A szabadon engedettek között volt Alexandra Skochilenko orosz művész, Oleg Orlov emberi jogi aktivista, a Nobel-békedíjas „Memorial” szervezet volt vezetője és Andrej Pivovarov, a Nyitott Oroszország mozgalom korábbi vezetője is.

A néhai Alekszej Navalnij munkatársai közül több ember is elhagyhatta Oroszországot Vagyim Osztyanyin, Xénia Fadejeva, valamint Lilia Chanysheva. 

Egyes hírek szerint a fogolycsere sokként érte az ukránokat is: Oroszország profi hírszerzőket kapott vissza liberális aktivistákért és újságírókért cserébe.

***