Putyin szerint mindenki téved: nem volt itt semmiféle interkontinentális ballisztikus rakéta
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
Oroszország nem engedhette meg magának, hogy a Krímen amerikai katonai bázisok épüljenek.
Nyitókép: Jonathan Raa / NurPhoto / NurPhoto via AFP
„Vessünk először egy pillantást arra, minek is köszönhetjük ezt a mocskos háborút. Jeffrey Sachs világhírű professzor Tucker Carlson műsorában részletesen levezette, hogyan provokálta ki az Egyesült Államok, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát. – Nem igaz, hogy Vlagyimir Putyin 2022-ben úgy támadta meg Ukrajnát, hogy ezt senki sem provokálta ki – mondta Jeffrey Sachs világhírű közgazdász-professzor és külpolitikai szakértő, a Columbia Egyetem professzora Tucker Carlson műsorában. Kiemelte: Az Egyesült Államok és a NATO évtizedeken keresztül provokálta Oroszországot azzal, hogy a katonai szövetség – 1990-es ígérete ellenére – folyamatosan terjeszkedett kelet felé. Putyin reakciója annak a vörös vonalnak az átlépése, amelyet Ukrajna NATO-csatlakozása jelentene.
Jeffrey Sachs részletesen levezette, az Egyesült Államok külpolitikája hogyan vezetett el oda, hogy Putyin végül megtámadja Ukrajnát. Felidézte, hogy 1990-ben a NATO ígéretet tett arra, hogy nem bővít és nem terjeszkedik tovább. Ennek ellenére már 1997-ben napvilágra kerültek azok a részletes tervek, amelyek lényege az volt, hogy a katonai szövetség – és ezzel együtt Washington – kiterjessze befolyását Európában és Eurázsiában. E célhoz nélkülözhetetlennek tekintették Ukrajna és Georgia csatlakozását a nyugati szövetségi rendszerhez. Ennek a tervnek volt egy fontos állomása, hogy 1998-ban a kelet-európai országok – beleértve Magyarországot – csatlakoztak a NATO-hoz, majd 2000-ben a balti országok is beléptek a katonai szövetségbe.
A professzor szerint ezek a lépések mind provokatív lépések voltak, mivel az Észak-Atlanti Szövetség egyre közelebb került Oroszország határaihoz. Az USA ezt követően is folytatta befolyásának kiterjesztését azzal, hogy 2002-ben egyoldalúan kilépett az orosz–amerikai béke egyik garanciájának tekintett ballisztikusrakéta-egyezményből. Ezt követően pedig rakétákat telepített először Lengyelországba és Romániába, majd később a kelet-európai országok nagy részében is NATO-bázisok épültek. Ebbe a sorba illeszkedett Belgrád bombázása is 1998-ban, amelynek valódi célja az volt, hogy az Egyesült Államok Délkelet-Európában is megvesse a lábát.
Az orosz elnök már 2007-ben, a müncheni biztonsági konferencián is arra hívta fel az Egyesült Államok és Európa vezetőit, hogy 1990-ben megígérték, a NATO nem terjeszkedik kelet felé. Ez Oroszország biztonságának garanciája. Európa közben egyre szorosabban és egyre több területen működött együtt Moszkvával, ez nyilvánvalóan nem volt érdeke Washingtonnak, ahol máig kitart az a meggyőződés, hogy az Egyesült Államok a világ egyetlen szuperhatalma, ezért bármit megtehet, amit csak szeretne – mutatott rá Jeffrey Sachs. Emlékeztetett, 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón is arról győzködték az európai vezetők az amerikaiakat, hogy szükségtelen és veszélyes a NATO bővítése Oroszország határáig.
Ukrajna sem akart kezdetben a nyugati szövetségi rendszer részévé válni, az ukránok az ország semlegességét támogatták. Nem véletlen, hogy Viktor Janukovicsot választották elnöknek, aki 2013-ban deklarálta az ország semlegességét. Ez persze Washington számára elfogadhatatlan volt, ezért a CIA akciójával felkelést szított Kijevben, majd 2014 elején megdöntötték a Janukovics-kormányt.
Ekkor kezdődött a világhírű professzor szerint az orosz–ukrán háború, hiszen 2014 óta zajlik fegyveres konfliktus az ország keleti területein. Oroszország pedig azért annektálta a Krímet, mert nem engedhette meg magának, hogy amerikai katonai bázisok épüljenek a félszigeten, ezzel veszélyeztetve a több száz éves orosz jelenlétet a térségben.”