Egész Európát anarchiába süllyesztheti Ilaria Salis: a magyarverő nő új antifasizmust sürget
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
Olaszországban büszkék rá, hogy a gelato egyedi ízélményt nyújt a turistáknak.
Fotó: Pixabay
Amikor a turisták gelatót rendelnek Olaszországban, olyan jéghideg édességet várnak, amely különbözik a máshol megszokott fagylalttól. Az olaszok rendkívül büszkék a saját fejlesztésű, egyedi minőségű fagyijukra, így számukra is természetes, hogy kiemelkedő ízélményt jelentsen a nyalánkság – ezért kísérleteznek folyamatosan újabbnál is újabb kombinációkkal és ízharmóniákkal. A gelato a szokásos fagylalttól kissé eltérő módon készül – több tejet használnak, mint tejszínt, és lassabb a keverési folyamat, emiatt kevesebb levegő jut a krémbe, ez adja az olasz fagyik különleges állagát és ízét – írja a Tasting Table.
Nézzük, melyek azok a különleges fagylaltízek, amelyekért még Olaszországig is érdemes elzarándokolni!
Fior di latte – a klasszikus fagylaltíz, szó szerinti fordítása tejvirág. A legkrémesebb gelato, amely csak Olaszországban található meg eredeti tejes, tejszínes formájában, és nemes egyszerűségével veszi le a lábáról a fogyasztókat. A kézműves fagylaltozók csak a legfinomabb tejet használják ennek az íznek az elkészítéséhez, ez garantálja a minőséget, illetve ad egyfajta minősítést is az édesség készítőjéről. Ehhez az alaphoz aztán remekül keverhetőek a különböző gyümölcsök, ízek és aromák, de önmagában is kitűnően megállja a helyét.
Ibolya – amikor évekkel ezelőtt egy Padovában rendezett gasztrokiállításon bemutattak 500 különböző, és rendkívül különleges ízt, általános megrökönyödést váltott ki néhány megoldás: megtalálható volt a kínálatban például a fokhagyma, a homár vagy az ibolya is. Utóbbit egy időre elfelejtették, ám azóta rohamosan elterjedt. A legenda szerint még az 1800-as évek végén Nápolyban találták fel az ibolya gelatót, amely mostanra a mediterrán ország szinte összes fagylaltozójában megtalálható.
Sztracsatella – ez a népszerű olasz fagylalt vanília fagylaltból áll, amelyhez apró csokoládédarabokat kevernek – azért is csenghet ismerősen, mert egy sajttípus és egy levesfajta is erre a névre hallgat.
Enrico Panattoni, egy bergamói étteremtulajdonos döntött úgy 1961-ben, hogy a népszerű levesből fagylaltot készít.
A csokoládét előbb felmelegítik, majd amikor hirtelen lehűtik, a jéghideg fagylalton apró, ropogós darabokban fagy meg.
Amarena – ez egy igazán népszerű olasz fagylalt, amelynek különleges ízét a fior di lattéhoz kevert, szirupban tartósított fekete meggy adja meg. Látványra sem utolsó, ahogy gyönyörű piros örvény kavarja fel az alapfagylalt egyhangúságát, ráadásul valódi gyümölccsel is tarkítják.
Frutti di bosco – szó szerinti fordítása: az erdő gyümölcse. Olyan bogyók keverékére utal, mint a málna, szeder, áfonya és eper. Tejből, tejszínből, cukorból és az említett friss bogyós gyümölcsökből készül. Ennek a gelatónak a krémessége mindenkit levesz a lábáról. Citromfagylalttal párosítva kiváló, a savanykás íz csodálatosan ellenpontozza a lágy és édes bogyókat.
Joghurt – ez a fagyi ugyanolyan könnyű és krémes, mint a többi olasz ínyencség, de gyakran kevesebb összetevőből készül, kizárólag tejjel, joghurttal, tejszínnel és cukorral. Az olaszok nem szeretik bonyolítani az ételeiket, ez a fagylalt is jó példa erre. A fagylalt enyhén savanykás íze ráadásul remekül kombinálható tetszés szerint választott gyümölcsökkel.
Gianduja – ez tulajdonképpen egyfajta csokoládé, amelyet Piemont északi régiójában találtak fel. A környék bővelkedik a mogyoróbokrokban, és miután az 1800-as évek elején csokoládéhiány volt a Nagy-Britanniából érkező árukra vonatkozó politikai embargó miatt, így keverni kellett valamivel a csokoládét, a készleten lévő mogyoró pedig kéznél volt.
A gianduja tehát mogyoró és csokoládé keveréke.
Kókusszal vagy ibolyával kombinálva kiemelhető a csokoládé keserű édessége.
Zabaione – a zabaglione egy csodálatos olasz desszert, amely bőven tartalmaz tojássárgáját és egy-két csepp édes olasz bort, Marsalát, amelyet a tiramisu készítéséhez is használnak. A fagylalt a zabaione krém mintájára, sűrű, tojás alapú pudinggal, tejből, tejszínből és cukorból készül.
Amaretto – ezt a híres olasz likőrt gyakran emésztést könnyítő italként szolgálják fel étkezés előtt vagy után, de jól párosítható különféle édességekhez is. A fagylalthoz a gyártási folyamat végén adnak a likőrből, a tetejére pedig amaretto kekszet morzsolnak. A ropogós finomság a gelato textúrájához és ízéhez is aktívan hozzájárul.
Cassata – a szicíliai cassata torta önmagában is kiváló desszert, de az olaszok annyira szeretik, hogy fagylaltot is készítenek belőle. A cassata lényegében egy sziruppal átitatott piskóta, ricottával és rengeteg kandírozott gyümölccsel töltve, vékony marcipánréteggel bevonva. A fagylalt íze azonban nem csak egy szelet cassatát tartalmaz, újraalkotja a desszertet az összetevők felhasználásával.