Ez jelenleg is beigazolódni látszik, ugyanis az áprilisban elfogadott amerikai segélycsomagban foglaltak fokozatosan megérkeznek az ukrán frontra és ennek látszik a hatása. Az ukrán haderő több ponton is igyekszik ellentámadni és ért is el bizonyos sikereket, de a kezdeményezést a fronton még nem tudja átvenni. A nyugati támogatás ugyan mérsékelni tudta a kialakult lőszerhiányt és komoly löketet adott az ukrán haderőnek, de az oroszok tüzérségi és légi fölénye továbbra is jelentős. Mindemellett az ukrán haderő legnagyobb problémája a jelentős emberhiány. Utóbbit nyugati segélyekkel nem lehet pótolni.
Hogyan bírja a társadalom a háborús viszontagságokat?
A kérdés összetett, ugyanis más-más helyzetben lévő ukránok másképp értékelik a helyzetet. A legutóbbi felmérések szerint a megkérdezettek 47%-a gondolja úgy, hogy az országban zajló folyamatok összességében rossz irányba haladnak és 33% véli úgy, hogy az irány jó. Gazdasági szempontból a megkérdezettek 64%-a ítélte rossznak a helyzetet.
Az ukránok továbbra is hisznek a győzelemben, de ennek mértéke régiónként változik.
A megkérdezettek 80%-a hisz Ukrajna győzelmében, nyugaton ez a mutató 84% keleten pedig 65%. A győzelem megfogalmazása azonban már más kérdés, ugyanis ha korábban a győzelem a teljes ukrán területek felszabadítása számított, addig most ez csak a megkérdezettek 42%-ára igaz. 2022-ben azok akik feladnák a területeket nem csak kevesen voltak, de hazaelleneseknek is nevezték őket, 2023 májusáig alig 8-10% volt aki erre hajlandó lett volna, a háború eseményei valamint a fronton bekövetkezett kudarcok, mint Bahmut elvesztése vagy a sikertelen 2023-as nyári ellentámadás fokozatosan növelte a lakosság pesszimizmusát, 2023 októberére a területi engedményekre hajlandók száma 14%-ra, év végére pedig 19%-ra nőtt.