Így vagyunk ma az ukrajnai háborúval is. Hiszen tudjuk jól, hogy egyszer minden háború véget ér, egyszer megint béke lesz Ukrajnában, elhallgatnak a fegyverek és hazamennek a katonák. De addig mi lesz? És legfőképp: meddig tartson még ez az addig, mennyi további pusztulással és halállal fizessenek ezért a harcoló felek?
A nyugati világ abban a helyzetben van, hogy ebben a sordöntő kérdésben döntést hozhat, hiszen a támogatása nélkül Ukrajna egy hétig sem tudna ellenállni. És sajnos sokan vannak, akik azt mondják, tartson addig a háború, amíg nem győz az igazság – értve alatta, hogy az oroszok minden talpalatnyi elfoglalt területről kivonulnak, és Ukrajnának háborús jóvátételt fizetnek. Mintha az igazság olyan tőmondat-egyszerűségű volna, mint egy westernfilmben, ahol vannak a jófiúk és vannak a rosszfiúk, a végén az előbbiek győznek és az utóbbiak megbűnhődnek. Csakhogy a valóság a legkevésbé sem westernfilm, gyakran inkább sorstragédia, ahol az egyik részigazság harcol a másik részigazsággal, és mindennek az árát a semmiről nem tehető kisembernek kell megfizetnie.”