A világhírű amerikai professzor lerántotta a leplet, ezért tört ki az orosz-ukrán háború

2024. július 20. 22:58

Jeffrey Sachs világhírű professzor Tucker Carlson műsorában részletesen levezette, hogyan provokálta ki az Egyesült Államok, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát.

2024. július 20. 22:58
Jeffrey Sachs

Nyitóképünkön Jeffrey Sachs. Fotó: Képernyőfotó/YouTube

„Nem igaz, hogy Vlagyimir Putyin 2022-ben úgy támadta meg Ukrajnát, hogy ezt senki sem provokálta ki” – mondta Jeffrey Sachs világhírő közgazdász professzor és külpolitikai szakértő, a Columbia Egyetem professzora Tucker Carlson műsorában. Kiemelte:

Az Egyesült Államok és a NATO évtizedeken keresztül provokálta Oroszországot azzal, hogy a katonai szövetség – 1990-es ígérete ellenére – folyamatosan terjeszkedett kelet felé. Putyin reakciója annak a vörös vonalnak az átlépése, amelyet Ukrajna NATO-csatlakozása jelentene.

Jeffrey Sachs részletesen levezette, az Egyesült Államok külpolitikája hogyan vezetett el oda, hogy Putyin végül megtámadja Ukrajnát. Felidézte, hogy 1990-ben a NATO ígéretet tett arra, hogy nem bővít és nem terjeszkedik tovább. Ennek ellenére már 1997-ben napvilágra kerültek azok a részletes tervek, amelyek lényege az volt, hogy a katonai szövetség – és ezzel együtt Washington – kiterjessze befolyását Európában és Eurázsiában. E célhoz nélkülözhetetlennek tekintették Ukrajna és Georgia csatlakozását a nyugati szövetségi rendszerhez.

Ennek a tervnek volt egy fontos állomása, hogy 1998-ban a kelet-európai országok – beleértve Magyarországot – csatlakoztak a NATO-hoz, majd 2000-ben a balti országok is beléptek a katonai szövetségbe. A professzor szerint ezek a lépések mind provokatív lépések voltak, mivel az Észak-Atlanti Szövetség egyre közelebb került Oroszország határaihoz. Az USA ezt követően is folytatta befolyásának kiterjesztését azzal, hogy 2002-ben egyoldalúan kilépett az orosz-amerikai béke egyik garanciájának tekintett ballisztikus rakéta-egyezményből. Ezt követően pedig rakétákat telepített először Lengyelországba és Romániába, majd később a kelet-európai országok nagy részében is NATO-bázisok épültek. Ebbe a sorba illeszkedett Belgrád bombázása is 1998-ban, aminek valódi célja az volt, hogy az Egyesült Államok dél-kelet Európában is megvesse a lábát.

Putyin régóta hangoztatta: Ukrajna vörös vonal

Az orosz elnök már 2007-ben, a müncheni biztonsági konferencián is arra hívta fel az Egyesült Államok és Európa vezetőit, hogy 1990-ben megígérték, a NATO nem terjeszkedik kelet felé. Ez Oroszország biztonságának garanciája. Európa közben egyre szorosabban és egyre több területen működött együtt Moszkvával, ez nyilvánvalóan nem volt érdeke Washingtonnak, ahol máig kitart az a meggyőződés, hogy

az Egyesült Államok a világ egyetlen szuperhatalma, ezért bármit megtehet, amit csak szeretne

 – mutatott rá Jeffrey Sachs. Emlékeztetett, 2008-ban a bukaresti csúcstalálkozón is arról győzködték az európai vezetők az amerikaiakat, hogy szükségtelen és veszélyes a NATO bővítése Oroszország határáig.

A háború nem 2022-ben kezdődött

Ukrajna sem akart kezdetben a nyugati szövetségi rendszer részévé válni, az ukránok az ország semlegességét támogatták. Nem véletlen, hogy Viktor Janukovicsot választották elnöknek, aki 2013-ban deklarálta az ország semlegességét. Ez persze Washington számára elfogadhatatlan volt, ezért a CIA akciójával felkelést szított Kijevben, majd 2014 elején megdöntötték a Janukovics-kormányt.

Ekkor kezdődött a világhírű professzor szerint az orosz-ukrán háború, hiszen 2014 óta zajlik fegyveres konfliktus az ország keleti területein. Oroszország pedig azért annektálta a Krímet, mert nem engedhette meg magának, hogy amerikai katonai bázisok épüljenek a félszigeten, ezzel veszélyeztetve a több száz éves orosz jelenlétet a térségben.

Sachs emlékeztetett, Joe Biden és Vlagyimir Putyin 2021-ben találkozott utoljára. Ekkor Oroszország egy biztonsági megállapodásra tett javaslatot, ám a tárgyalásokra már nem került sor. Nem sokkal az orosz inváziót megelőzően pedig Kamala Harris alelnök és más amerikai vezetők már nyíltan beszéltek arról, hogy Ukrajna a NATO tagjává válik.

Mindezeket figyelembe véve nem állja meg a helyét, hogy Oroszország provokáció nélkül támadta volna meg Ukrajnát 

– zárta gondolatait Jeffrey Sachs, aki a beszélgetésben arról is kifejtette véleményét, 

miért egyértelmű, hogy a Covid-19 járványt egy amerikai koronavírus-kísérlet eredménye okozta.

A beszélgetést Oliver Stone Oscar-díjas filmrendező, producer és színész is ajánlotta X csatornáján.

Ezt is ajánljuk a témában

 

Összesen 505 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kvmny
2024. július 22. 05:50
folyt... "In 2004 and 2005, Sachs was named one of the 100 Most Influential People in the World by Time. He was also named one of the "500 Most Influential People in the Field of Foreign Policy" by the World Affairs Councils of America.[91] In 1993, the New York Times called Sachs "probably the most important economist in the world." Mindenhol vannak barátai, az USA-tól Indián át Kínáig, mindenki felveszi neki a telefont, annyi országban volt tanácsadó.
kvmny
2024. július 22. 05:44
A sok trollnak, akik még nem hallottak róla. Ez csak a térségben végzett munkája, amiért a legtöbb helyen kitüntették: "In 1989, Professor Sachs advised Poland’s anti-communist Solidarity movement and the first post-communist Government of Prime Minister Tadeusz Mazowiecki. He wrote the first-ever comprehensive plan for the transition from central planning to a market democracy, which became incorporated into Poland’s highly successful reform program led by Finance Minister Leszek Balcerowicz. He helped Slovenia (1991) and Estonia (1992) to introduce new, stable and convertible currencies. Based on Poland’s success, he was invited first by Soviet President Mikhail Gorbachev and then by Russian President Boris Yeltsin to advise on the transition to a market economy. He also served as advisor to Prime Minister Yegor Gaidar and Finance Minister Boris Federov during 1991-93 on macroeconomic policies.
pipa89
2024. július 21. 18:28
Remélem szép nagy nézettséget produkál az interjú Nyugaton!
connorj
2024. július 21. 17:31
NA MEG EZÉRT: m.youtube.com/watch?v=ErdNVbcvgwY
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!