Jobban megnézve azt, hogy a németeknél mennyibe került a migráció, felmerül a kérdés: tényleg annyival rosszabbul jártunk így?
Nyitókép: Jan Woitas / POOL / AFP
Az Európai Bíróság múlt héten csütörtökön kiszabott hazánkra egy 200 millió + napi 1 millió eurós büntetést azért, ahogyan Magyarország kezeli a migráció kérdését – s mihelyt kiszabták, a németek között elkezdett terjedni egy olyan értelmezése a súlyos bírságnak, miszerint „oké, persze, sok pénz ez, de csupán a töredéke annak, amit a németeknek kell a migráció kezelésére fordítani”, azaz, egy egy kiváló üzlet a magyaroknak.
Az Európai Bíróság 200 millió euró (mintegy 80 milliárd forint) büntetést, és a késedelem minden egyes napjára további napi egy millió eurós (mintegy 400 millió forintos) kényszerítő bírságot szabott ki, gyakorlatilag azért, mert hazánk létrehozta kilenc évvel ezelőtt a déli határkerítést és a tranzitzónákat.
Az uniós bíróság még 2020 decemberében leszögezte, hogy Magyarország nem tartja tiszteletben az uniós jog szabályait a migráció kezelése területén, és most erre az ítéletre hivatkoznak, hiszen szerintük még mindig fennáll az uniós jog megsértésének esete.
A hír hallatán a németek felkapták a fejüket, hiszen a Bundestag hivatalos közleményekben tudatta a nagyérdeművel, hogy
csupán arra, hogy a tartományokat és a településeket közvetlenül és közvetve támogassa.
Magyarán, a németek 2022-ben a teljes éves GDP-jük 0,7 százalékát, 2023-ban pedig a 0,5 százalékát költötték a migráció hatásainak kiküszöbölésére, míg mi, magyarok (a lehető legrosszabb esetben) a 2024-es várható GDP-nk 0,2 százalékát fogjuk.
Máshogy nézve, a gigantikus büntetés úgy viszonyul a németek költségeihez, mintha 2022-ben a migráció kezelésére minden egyes német lakos 331 eurót, 2023-ban pedig 225 eurót fordított volna, 2024-ben pedig minden magyar lakos 60 eurót – a saját zsebéből.
Természetesen egyik összeg se kellemes, és a legjobb lenne büntetés nélkül megúszni a vitát az Európai Bírósággal, viszont látszik a számokból, hogy felmerül a kérdés:
tényleg annyival rosszabbul jártunk így?
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Valami elkezdődött Lipcsében.
Az LMBTQ-közösség és a szabadság ellen irányuló „szélsőjobboldali erődemonstrációról” beszélnek az örök rettegők.
„A többiek szerint én vagyok a jobb.”
Senki sincs biztonságban.
Dehogy az évek alatt kiépített kínai és amerikai kapcsolatok fordultak termőre, dehogy.
Maja Trux szabadon engedéséért szerveznek tüntetést több német nagyvárosban.
Nem kapkodnak a ötkarikás jegyek után Milánóban, akciózni kényszerülnek a szervezők, ráadásul egy súlyos baleset is borzolta a kedélyeket a megnyitó előtt. Íme, a téli olimpia magyar indulói!
