Aligha jön ki a parlamenti matek a bizottsági elnöknek, a Néppártban is lázadoznak ellene.
Nyitókép: Frederick FLORIN / AFP
„Von der Leyennek 361 szavazat kell ahhoz, hogy megtarthassa állását. Sok szerencsét hozzá” – így szól a brüsszeli POLITICO elemzésének címe, melyben kiszámolják, mennyi esélye van hatalmon maradni az Európai Bizottság elnökének, a német kereszténydemokrata Ursula von der Leyennek.
Emlékeztetnek: 2019-ben igen szűk, kilencfős többséggel sikerült megerősítést nyernie a bizottsági elnöki poszton a német politikusnak, a mostani választások után előálló Európai Parlamentben pedig még keményebb menetnek tűnik a hatalmon maradás.
Nagyon valós esélye van annak, hogy a német konzervatívnak egyszerűen nem lesznek meg a szavazatai” – írja a brüsszeli lap.
Von der Leyennek újraválasztásához két politikai akadályt kell legyőznie: egyrészt kell az Európai Tanács minősített többségének támogatása (27-ből 15 tagállamé, melyek legalább az EU lakosságának 65 százalékát képviselik). Ez tűnik a kisebb problémának: Von der Leyen európai pártja, az Európai Néppárt (EPP) tizenkét kormányfőt ad, így legfeljebb az okozhat problémát, ha Emmanuel Macron francia elnöknek más jelöltje volna, vagy ha a szocialista Olaf Scholz német kancellár kilóg a sorból.
A nagy gond viszont az, hogy ha az Európai Tanács őt ajánlotta a posztra, akkor egyszerű többségre – 361 szavazatra – az EP-ben is szüksége lesz, melyet titkos szavazáson kell megszereznie. A titkos szavazás pedig egyszerre rejt lehetőségeket és kockázatokat.
A jelenlegi előrejelzések szerint az EPP továbbra is az EP legnagyobb frakciója lesz 170 fővel. De hogy ebből 361 fős többség legyen valahogy, ahhoz Von der Leyennek „fel kell néhány jóságot ajánlania a másik nagy centrista csoportnak”, azaz a szocialistáknak és a liberálisoknak; ez leginkább azt jelenti, hogy nagy hatalommal bíró gazdasági vagy kereskedelmi vezetői pozíciókat és parlamenti bizottsági elnöki posztokat kell az EPP-nek a számukra átadnia.
Ugyanakkor még így sem biztos, hogy kijön a matek: az előrejelzések most 390 körüli mandátumszámot valószínűsítenek a három centrista frakciónak összesen, amivel minden rendben is lenne, csakhogy mindig voltak és lesznek is kiszavazók.
A POLITICO úgy számol, hogy testvérek között is 10 százalék körüli lehet az egyes pártcsaládokban azok száma, akik a pártutasítás ellenére sem fogják megszavazni Von der Leyent. Ebben semmi újdonság nincs, 13-28 százalék között szokott alakulni a frakciófegyelmet nem tartó képviselők aránya. 10 százalékos kiszavazással számolva Von der Leyen máris 351 szavazatnál tart – azaz nincs meg a többsége.
Az öt évvel ezelőtti Von der Leyen-többség néppárti, liberális és szocialista képviselőkből állt, ideértve az akkor még néppárti Fidesz szavazatait, illetve kapott voksokat a lengyel Jog és Igazságosságtól (PiS) is.
Ez utóbbi két tábor szavazatait ezúttal bizonyosan nem fogja megkapni. A PiS-t és a Fideszt keményen felelősségre vonta jogállamisági kihágásaik miatt, adminisztrációja pedig a blokk fekete bárányaivá tette őket”
– írja a POLITICO. A Fidesz és a PiS szavazatai nélkül pedig rögtön nem adja ki a matek.
S az EPP-n belül is bajok vannak: A francia Republikánusok várhatóan hatfős delegációja már jelezte, hogy nem támogatja, és a párton belülről a POLITICO arról is hallott, hogy hasonlóan járhatnak el az olasz, a spanyol és a szlovén delegációk.
Az EPP bukaresti kongresszusán a küldöttek 18 százaléka szavazott nemmel Von der Leyenre, ami jelentős kiszavazási hajlandóságot mutat a Néppártban.
A POLITICO-nak egy EPP-s belső forrás azt mondta, hogy a lengyel Polgári Koalíciónál és a spanyol Néppártnál is külön kampányolnia kellett támogatásért Von der Leyennek, François-Xavier Bellamy francia néppárti képviselő szerint pedig a bizottsági elnököt „kisebbségbe szorítottuk a saját pártjában”.
Aztán ott van a Meloni-probléma: míg Von der Leyen a csúcsjelölti vitában is világossá tette, és eddigi politikai mozgása is arra utal, hogy Giorgia Melonival szívesen egyezkedne arról, hogy az olasz miniszterelnök vezette Európai Konzervatívok és Reformerek pártcsalád (ECR) adjon az újraválasztásához néhány szavazatot, ezzel elveszítheti jó néhány szocialista és liberális támogatását. Melonira szükség volna a Tanácsban – igen népes országot vezet –, de az EP-ben már ellentmondásosabb a helyzet; ha Von der Leyen meg is szerzi a várhatóan 23 Olaszország Testvérei (FdI)-képviselő szavazatát, ennél több szocialista voksot veszíthet. Különösen a kormányzó német szociáldemokraták ellenzik nagyon a Von der Leyen-Meloni-románcot.
Belengetni a szocialisták, a liberális Renew és a Zöldek is belengették, hogy nem támogatják majd Von der Leyent, ha összeszűri a levet Melonival és jobboldali szövetségeseivel – de a fenyegetés lehet teljesen üres is, hiszen szövetkezni nem csak nyilvánosan lehet, és a szavazás maga is titkos, nem fogják megtudni a szocialisták és a liberálisok, hogy kivel szavaztak együtt.
Emellett totálisan kiszámíthatatlan az is, hogy hogy állnak majd Von der Leyenhez a Zöldek. A Magyarország-mániás Daniel Freund képviselő a POLITICO-nak elmondta, hogy volna a támogatásért cserébe egy szolid követeléslistájuk Von der Leyennel szemben: keményen tovább kell menni a Green Deallel és a jogállamisággal. Ha előbbi zöld követelésbe Von der Leyen belemegy, az viszont a néppártiakat ábrándíthatja ki, akik a belső égésű motorok kivezetése, illetve a természethelyreállítási törvény, azaz a Green Deal két legfontosabb része ellen is hevesen tiltakoznak.
A helyzetet pedig tovább súlyosbítja, hogy bizonyos frakciók nagyon szeretnék már júliusban megválasztani a Bizottság következő elnökét, azaz a nyári szünet előtti utolsó plenáris ülésen. Ez azt jelenti, hogy a végtelenül komplex dealeket Von der Leyennek június végén lóhalálában kellene majd leütnie. A Zöldek és a Néppárt viszont jelezte, hogy ők hajlandók volnának várni szeptemberig. „Ha több ideje van, azzal Von der Leyen szerezhet némi mozgásteret arra, hogy elkerülje a parlamenti megaláztatást” – összegez a POLITICO.
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Európai politikusok bírálják Volodimir Zelenszkij kijelentéseit, miközben Ukrajna tovább kapja a pénzt, az oroszok pedig megcélozták a magyar fővárost.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
Sőt, Ukrajna pénzelését egyenesen az Unió legfontosabb feladataként említette.
Rendkívüli kormányülést hívott össze a miniszterelnök.
Az ukránok és az európai elit kormányváltást akar Magyarországon elérni. A Tisza Párt pedig úgy tesz, mintha a néppárti tagságnak nem lennének feltételei.
Ukrajna az Európai Unió pénzügyi intézményeihez fordul az aranykonvoj elfogása miatt.
Nem tudta megmagyarázni a protokoll megszegését, így a magyar kormányfő nevével takarózott a kijevi Világpolitikai Intézet igazgatója.
Nehéz magyarázatot találni a cselekedetére.
