A szankciós politika (itt is) csődöt mondott, a kínai cég rendkívül sokat fejlődött az amerikai szankciók hatására.
Nyitókép: Nikolas Kokovlis / NurPhoto / NurPhoto via AFP
A Huawei Amerika sorozatos támadásai ellenére nem csak túlélt, hanem ismét virágzik – írta meg az Economist. Az idei első negyedévben a nettó nyereség 564%-kal, 19,7 milliárd jüanra (2,7 milliárd dollár) ugrott az előző évhez képest. A kínai cég újra belépett a mobiltelefon-üzletágba és távközlési berendezéseinek eladásai ismét emelkednek. Mindezt nagyrészt azzal érte el, hogy a külföldi technológiát saját fejlesztésű alkatrészekkel és programokkal helyettesítette, ami a jövőben sokkal kevésbé teszi sebezhetővé az amerikai ellenségeskedéssel szemben.
Ahogy a kínai távközlési piac növekedett, úgy nőtt a Huawei is. 2020-ra nemcsak a világ legnagyobb okostelefon-gyártójává, hanem a mobilhálózati eszközök vezető szolgáltatójává is vált, 30%-os piaci részesedéssel.
Ren Zhengfei, a Huawei alapítója gyakran katonai nyelven beszél cége és Amerika összecsapásairól. „Itt az ideje, hogy felvegyük a fegyvereket, felszálljunk a lovakra és csatába induljunk” – mondta egy 2018-as belső megbeszélésen.
A harci beszéd érthető: a Huaweit több mint egy évtizede támadja Amerika. Az amerikai hatóságok 2012-ben kezdték azt állítani, hogy Kína kémkedésre használhatja a céget. Egy másik széleskörű támadás volt a cég pénzügyi igazgatójának 2018-as vád alá helyezése az Iránnal szembeni szankciók megsértése miatt. 2020-ra az amerikai zaklatás totális háborúvá fajult, a legtöbb amerikai cégnek megtiltották, hogy üzletet kössön a Huaweiel, a külföldi cégeknek pedig megtiltották, hogy amerikai technológiát használó chipeket vagy más eszközöket adjanak el neki. Amerika más országokat is igyekezett lebeszélni arról, hogy mobiltelefon-hálózataikban a Huawei berendezéseit használják.
Visszatekintve, az amerikai villámcsapás csak rövid időre rázta meg ezt a birodalmat.
A Huawei tavalyi, mintegy 100 milliárd dolláros forgalma kétszerese az Oracle amerikai technológiai vállalaténak. A kínai cég fele akkora, mint a Samsung, a dél-koreai telefongyártó, de a kutatás-fejlesztés terén felülmúlja azt. A 2023-as 23 milliárd dolláros K+F költségvetését csak a legnagyobb amerikai technológiai cégek haladják meg: az Alphabet (a Google anyavállalata), az Amazon, az Apple és a Microsoft.
Az amerikai döntéshozók is tanulnak a hibáikból. A Huawei elleni szankciók fokozatos szigorítása, és különösen a legszigorúbb intézkedések 2018-as bejelentése és 2020-as végrehajtása közötti 28 hónapos különbség rengeteg időt adott a cégnek a felkészülésre. A Huawei kínjainak nagyobb tanulsága azonban még nem esett le az amerikai döntéshozóknak: a céget a nyugati technológiától való elzárása nem fojtotta el, hanem inkább ösztönözte az innováció növelésére.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Uniós rendeletet ültet át a kormány a magyar jogrendbe.
A kormány viszont folytatja a hajtóvadászatot.
Nagy István hangsúlyozta, most a vírus terjedésének a megelőzése a legfontosabb; változatlanul szigorú előírások és intézkedések vannak érvényben.
Több országban is házkutatásokat tartottak.
Elárulva érzik magukat a németek a Bundestag migrációs döntése után, amit az egyik Welt olvasó egyenesen szégyennek nevezett.
A Huawei és a Vivo előretörése miatt az Apple már csak a harmadik legnagyobb okostelefon-gyártó Kínában. Az iPhone-eladások 25 százalékos zuhanása az utolsó negyedévben különösen aggasztó jel a cég számára.
Top 5 streaming premier: íme, a legjobb ajánlatok – több műfajban is mutatjuk a kincseket.
Két várost támadtak az ukrán drónok.
