Óriási bajban az ukrán termelők: mutatjuk az okokat!

Fotó: AFP/Ercin Erturk / Anadolu Agency

Az ukrán kistermelők továbbra is küzdenek az orosz invázió hatásaival, megsérült infrastruktúrával, állatorvosi szolgáltatások és gyógyszerek hiányával, megnövekedett termelési költségekkel és a taposóaknák jelenlétével – írja a Mercy Corps humanitárius jótékonysági szervezet új jelentése az EurActiv szerint.

Míg a Mercy Crops elismerte, hogy a válaszadók száma – 67 – „nem elegendő” ahhoz, hogy reprezentatív mintát képezzen az érintett megyék lakosságából, a jelentés a nagyüzemi gabonatermelésen túl az EurActiv szerint világos képet ad az ukrajnai mezőgazdasági helyzetről. 150 potenciális interjúalany visszautasította a felmérésben való részvételt, mert a frontvonalhoz való közelségük miatt bezárták vállalkozásukat, vagy elveszítenék minden bevételüket.

Az elemzés nyolc megye háztartási, kis-, közepes és nagytermelőire terjed ki. A legtöbb válaszadó a munkaerőhiányt és a megbízhatatlan áramellátást említette fő problémaként. A tejtermék-, méz- és gyümölcstermelőket különösen érinti a belföldi kereslet visszaesése, mivel a háború 2022-es kitörése óta több mint ötmillió nő és gyermek, fő fogyasztóik hagyták el az országot.

A jelentés hozzáteszi, hogy a gazdálkodók gyakran viselik saját szántóik aknamentesítésének gazdasági és biztonsági költségeit.

A jelentés kifejti, hogy sok gazdálkodó nem minősített bányatisztítóhoz fordul, akik kevesebbet kérnek, mint minősített társaik.

Hangsúlyozza azt is, hogy azok a termelők, akik úgy döntenek, hogy maguk irtják a földet, óriási kockázatokkal néznek szembe, ami hozzájárul az aknákkal és fel nem robbant eszközökkel kapcsolatos gyakori balesetekhez.

A közelmúltban az ukrán jogszabályok lehetővé tették a vállalatok számára, hogy akár 10 ezer hektárt vásároljanak, hogy vállalati befektetéseket vonzzanak a széleskörű aknamentesítés finanszírozására.

A főként kis- és háztartási szintű méhészekből álló mézágazat jelentős károkat szenvedett a termelő létesítményekben, a mézipar a harmadára zsugorodott. Bár a mézeladások csökkentek, a háború megnövelte a méhviasz iránti keresletet, amelyet a katonáknak szánt árokgyertyák gyártására használnak.

Ezzel szemben a baromfitenyésztők előtt álló kihívások, például a bevételkiesés, a megnövekedett költségek és a berendezések elvesztése ellenére az ágazatban növekszik a kereslet. A jelentés ezt a lakosság csökkenő vásárlóerejének tulajdonítja, ami miatt a fogyasztók a baromfihúst választják az drágább húsok, például marha- és sertéshús helyett.