Kínai kapcsolatok a rendszerváltás után és ma: minden korábbi rekord megdőlt

Nyitókép: Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Emlékezetes, Hszi Csin-Ping kínai elnök hazánkba látogatott; a Magyarország-Kína közeledés a keleti nyitás meghirdetése óta nem látott ütembe kapcsolt. A változó világrendben ugyanis, amikor a Nyugat mellett egyre erőteljesebben bukkan fel a világgazdaság második legerősebb szereplője, Kína.

Magyarország-Kína viszony: egyre jobb

A kínai kapcsolatok dinamikusan fejlődtek a rendszerváltás után, ezt diplomáciai látogatásokkal is megfejelték, többek között

• 1994-ben Göncz Árpád köztársasági elnök látogatott Kínába
• 1995-ben Csiang Cö-min kínai államelnök-pártfőtitkár látogatott Magyarországra
• 2004-ben utódja, Hu Csin-tao államelnök-pártfőtitkár

Medgyessy Péter regnálása alatt újranyitották a sanghaji magyar főkonzulátust; járt Kínában Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként, eközben a gazdaság terén Magyarországnak Kína a tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere lett, s indult közvetlen járat Pekingbe. De az igazi aranykor csak ezután kezdődött.

Orbán aztán többször látogatott Kínába: a kormányváltás után egyből, 2010-ben, s aztán még jó pár alkalommal, sokszor tárgyalt az államfő mellett Ven Csia-pao majd Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel is, utóbbi hazánkba is látogatott.

Keleti nyitás: nettó siker

Orbán Viktor és Hszi Csin-ping találkozója Budapesten 2024. május 8-10 között azért is rendkívüli, mert harminc éve nem járt kínai államfő hazánkban.

Ráadásul a 30 évvel ezelőtti Kínához képest a hatalmas ország GDP-je ez idő alatt megharmincszorozódott, globális gazdasági hatalommá vált, a kínai beruházások pedig világszerte nagyon keresettekké, méghozzá Európa-szerte. 

S jöttek is a hazai sikerek:

• 2011-ben a Wanhua kínai vegyipari vállalat megvásárolta a BorsodChemet
• 2013-ban a Huawei vállalat hazánkban nyitotta meg új európai logisztikai központját
• 2014-ben megállapodtak, hogy a Bank of China Magyarországon hozza létre regionális központját.

Ugyanebben az évben Orbán Viktor magyar, Aleksandar Vučić szerb és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök megállapodtak a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítéséről, ami azóta is a régi egyik vezető projektje, s a napokban frissítették fel a kapcsolatokat.

Sikeres gazdasági együttműködés

Mindez csak folytatódott ezután.

• 2016-ban Rigában tartották a Kína – Közép- és Kelet-Európa csúcstalálkozót
• 2017-ben a kínaiak a legmagasabb, „átfogó stratégiai partnerség” szintjére emelte a magyar-kínai kapcsolatokat, gazdasági, turisztikai, kereskedelmi megállapodásokat kötöttek az „egy övezet, egy út” nevű együttműködési forma keretein belül
• Ez évben Budapesten rendezték meg az immár 16+1 néven is emlegetett csúcstalálkozót Kína és régiónk államai között – több mint tíz kétoldalú megállapodás is köttetett ekkor

A kínai kapcsolatok jelene

Ezeket a gyümölcsöző megállapodásokat sikerült megfejelni az elmúlt években. 

Így érkezett a kínai CATL akkumulátorgyára Debrecenbe 2022-es megállapodás szerint, az egyik zászlóshajó-gigaberuházásként, ezt követte a komáromi BYD elektromos járműgyár bejelentése.

Most pedig újabb megállapodások köttettek:

• megkezdik a Budapestet elkerülő vasúti gyűrű építésének előkészítését egy közös kínai-magyar fejlesztés keretében. 
• Emellett megkezdik az előkészítését egy olyan gyorsvasúti összeköttetésnek is, „amely azt célozza, hogy a repülőtérről Budapest belvárosába gyorsan, kulturáltan lehessen megérkezni” – derült ki Szijjártó Péter szavaiból.

• S megkezdik a legbiztonságosabb és leggyorsabb átengedést biztosító határátkelőhelyének megépítését Magyarország és Szerbia között.
• De vizsgálják azt is, hogy milyen módon lehetne a lehető leggyorsabban kőolajvezetéket építeni Magyarország és Szerbia között, s a magyar mezőgazdasági termékek exportja és a nukleáris együttműködés is szóba került.