Ők most a legnépszerűbb párt a szigetországban.
Nyitóképen: Keir Starmer és Rishi Sunak a brit parlamentben (fotó: Stefan Rousseau / POOL / AFP)
A brit Munkáspárt vezetője szerint kormányra kerülése esetén a párt nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba. Sir Keir Starmer, aki kedd este, választási kampánykörútja keretében az Airbus repülőgépgyártó konzorcium angliai gyártóközpontjában tett látogatást, az EU és Nagy-Britannia közötti szabad munkaerő- és áruforgalom újbóli megteremtésének esélyét firtató kérdésre úgy válaszolt: a szabad mozgás addig volt lehetséges, ameddig Nagy-Britannia a unió tagja volt, „de ez már
megszűnt, és nem lépünk vissza (az EU-ba)”.
Starmer szerint nem indokolt arról beszélni, hogy Nagy-Britannia visszatér az Európai Unióba, hiszen
„erről volt egy népszavazás 2016-ban, és annak lett egy eredménye”.
A brit EU-tagságról 2016 nyarán tartott referendumon a kilépésre szavazók kerültek szűk, 50 százalékot alig meghaladó többségbe.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd az uniós tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. A konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát -, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
London azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg,
amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők letelepedési és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között. Starmer az elmúlt időszakban is többször egyértelműen kifejtette azt az álláspontját, hogy ha pártja a következő brit parlamenti választások után kormányra kerül, nem léptetné vissza Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába.
A kedd esti kampányrendezvényen ugyanakkor a Munkáspárt vezetője kijelentette, hogy pártja a konzervatívok által kötött, „elfuserált” megállapodásnál jobb egyezségre törekszik az EU-val. Starmer szerint „óriási mozgástér” mutatkozik az Európai Unióval fennálló kapcsolatrendszer szorosabbra vonására a kereskedelmen kívül a védelem és a biztonság területén is.
Rishi Sunak konzervatív párti miniszterelnök július 4-re tűzte ki a parlamenti választások időpontját. A felmérések hónapok óta azt jelzik, hogy
a Munkáspárt – a legnagyobb brit ellenzéki erő
– 20 százalékpontot meghaladó támogatottsági előnyben jár a 2010 óta kormányzó konzervatívok előtt.
(MTI)
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
Egy ütős délelőtt a Sándor-palotában.
