A berlini kormány tudta, hogy az atomerőműveik leállítása rossz ötlet; és a zöldpárti gazdasági minisztert saját emberei ugyancsak becsaphatták, hogy biztosítsák: mindenképpen megtörténjen az átmenet – állítja most egy német magazin.
Nyitókép: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Németország két esztendővel ezelőtt, 2022-ben rendelte el három utolsó atomerőművének bezárását, ami az utolsó eleme volt annak az évek óta zajló folyamatnak, hogy az ország átálljon megújuló energiaforrásokra – írja a Breitbart a Cicero magazinra hivatkozva.
Az atomerőművek leállítása egy olyan időszakra eset, amikor az orosz-ukrán háború következtében rég nem látott energiaválság sújtotta az európai kontinenst, és a bezárások erőltetését mindenki rossz ötletnek tartotta – kivéve a berlini kabinetet.
A baloldali-liberális-zöld kormánykoalíció ragaszkodott ahhoz az állásponthoz, hogy az atomerőművek bezárása nem lesz hatással Németország energiatermelésére.
A Cicero nevű német magazin bíróságra ment, hogy elérje bizonyos kormányzati dokumentumok kiadását. Megkapták, azokból pedig ki is derült, hogy az atomerőmű-leállításokról szóló döntés megtévesztésen alapult. Leírják, hogy
egy fontos dokumentum, ami megkérdőjelezte a leállítást, el lett rejtve Robert Habeck gazdasági és éghajlatvédelmi minisztere, egyben alkancellárja elől, aki az egész átmenetet felügyelte.
A német ellenzék egy bizottság létrehozásával fenyeget, amennyiben a zöldpárti Habeck nem adja át a dokumentumokat, amelyek az atomerőművek leállításával kapcsolatosak. A gazdasági miniszter szerint nincs rejtegetnivalójuk és szerinte szó sincs botrányról. A kormánykoalíció liberális tagja az FDP aggodalmát fejezte ki, de szerintük nem szabad túlreagálni és botrányt generálni, mert az csak a jobboldalt erősíti.
A Cicero szerint a dokumentumokból az derül ki, hogy: a zöldek még Habecket is félretájékoztatták a leállás esetleges következményeivel kapcsolatban. Az egyik kulcsfontosságú dokumentum 2022 márciusára datálható, amit a német szövetségi gazdasági minisztérium egyik osztálya adott ki és ami azt tartalmazta: a reaktorok leállása után Németországnak van ugyan elég gázüzemű erőműve ahhoz, hogy az ország energiaellátását biztosítsák, azonban nincs elég gáz ahhoz, hogy ezek az üzemek egész télen működjenek.
Mint írták: Németország utolsó atomerőműveinek élettartamának meghosszabbítása „segítene ennek a helyzetnek az enyhítésében,” nem utolsó sorban az energiaárak várható csökkenéséhez vezetne.
A dokumentum rámutatott, hogy a már leállított széntüzelésű erőművek nem lennének teljesen alkalmasak a hiány pótlására, mivel nagyon öregek és hajlamosak a meghibásodásokra. „Rendkívül kockázatos” lenne kizárólag a gázra támaszkodni – olvasható ugyanitt.
Amikor a fenti dokumentum megszületett, már tudni lehetett, hogy energiaválság jöhet Németországban. Robert Habeck mégis azt mondta a német sajtónak, hogy „az [atomerőművek] bővítésének energiagazdasághoz hozzáadott értéke nagyon korlátozott”.
Ám a német magazin szerint a zöldpárti miniszter soha nem látta ezt a bizonyos feljegyzést.
Patrick Graichen, Habeck korábbi helyettese volt a kabineten belül a legmagasabb rangú tisztviselő, aki látta a dokumentumot. A Cicero újságírói szerint könnyen előfordulhat, hogy a szélsőségesen zöld politikus elrejtette a dokumentumot Habeck elől.
A Welt már így fogalmazott: „Habecket a saját emberei tévesztették meg.” De a német lap szerint ez sem csökkenti Habeck felelősségét, mert hatalmas volt a társadalmi ellenállás az atomerőművek bezárásával kapcsolatban, és még a koalícióban helyet foglaló liberálisok is tiltakoztak.
A fenti állítások máris botrányt okoztak Németországban, de a baloldali-liberális-zöld kormánykoalíció ragaszkodik ahhoz, hogy a német magazin, a Cicero ferdít.
Pénteken Habeck sajtótájékoztatót tartott, amely során tagadta, hogy helytelenül cselekedett volna: „Nem titkoltunk el semmit.”
A CDU viszont az összes olyan dokumentum nyilvánosságra hozatalát követeli, amely a nukleáris leálláshoz köthető. „Igaznak bizonyult a régi gyanú: hazudtak a parlamentnek és a lakosságnak a nukleáris leállással kapcsolatban” – mondta a CDU szóvivője.
Ezt is ajánljuk a témában
Berlin az atomerőművek bezárásának tervezésekor még nem kalkulálhatott a jelenlegi energiagazdasági körülményekkel. Az átállás zöldjét a nukleáris energia hiánya rozsdabarnává, Németországot pedig Európa egyik legnagyobb klímarombolójává teszi.
Scholz és Merz összecsapása várható a német előrehozott választásokon.
A több mint három órára fogságba esett emberek üdvrivalgásban törtek ki, amikor szabaddá vált az út előttük.
A mintegy ezer oldalas iratban többek között azt is részletezik, hogy a katonáknak milyen épületeket és infrastruktúrát kellene megvédeniük éles helyzetben.
„Emberellenes, idegengyűlölő álláspontjuk” miatt.
Sokan csalódtak a keddi döntetlen miatt.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb támogatója a kijevi vezetésnek.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
