Halállal végződő késes támadás történt Franciaországban, mert inni mertek az iszlám ünnep alatt.
A nyitókép illusztráció. Fotó: Getty Images/Murat Taner
Két embert késeltek meg szerda este Bordeaux városában, mert alkoholt fogyasztottak. Az áldozatok egyike egy hajléktalan férfi volt, a másik egy migránsokat segítő szervezet által támogatott férfi. A támadó először sértegette őket az alkoholfogyasztásuk miatt, aztán ököllel esett nekik. Az áldozatai előbb elhajtották őt, de aztán egy késsel tért vissza:
egyiküket halára szurkálta, a másikuk életben maradt, ápolás alatt van.
Az elkövető a Le Point értesülése szerint egy 25 éves afgán volt, aki szerepelt az Európában menedéket kérők rendszerében, és 2021-ben kapta meg a menedékjogot.
Azért késelt szerdán, mert az illetők az Eid nevű muszlim ünnepen, a ramadán záró napján ittak alkoholt. Miután a kiérkező rendőrök felszólítására nem tette le fegyverét, sőt elindult feléjük, az egyik rendőr lelőtte őt.
Mint kiderült, az elkövető azon az este már másokat is megtámadott amiatt, mert rosét ittak Eid napján, késsel fenyegetve az illetőket.
A francia ügyészség szerint „még vizsgálni kell az elkövető pontos motivációit”,
és azt is közölték, hogy úgy látják, a történteket „nem lehet terrortámadásként értelmezni”.
Az ESPAD legfrissebb jelentése három évtizednyi adatot sűrít: a klasszikus szerek – dohány, alkohol, kannabisz – kipróbálása csökkent, de a rizikó-magatartás csatornái nem tűntek el, csak átalakultak.
Donald Trump volt kampányfőnöke azt is elárulta, mi lehet Magyarország sikerének titka.
Éric Zemmour szerint a szervezetek a muszlim-arab migrációt támogatják.
Egyre megfizethetetlenebb a minőségi élelmiszer Franciaországban. Ezzel a társadalmi egyenlőtlenség is folyamatosan nő.
„Ha rápillantasz erre a térképre, valami nagyon nem stimmel a Tisza Párt logikájával” – mutatott rá Sebestyén Géza.
Az országos terrorellenes ügyészség nem nyomoz az ügyben, mert a férfi elmondása szerint egyedül radikalizálódott, az interneten keresztül.
Elemzésünkben megvizsgáljuk, hogy az LNG-gázzal és az atomenergiával kapcsolatos megállapodások milyen célokat szolgálhatnak a magyar gazdaságban.
„Lengyelország sem migránsokat nem fogad be, sem pénzügyi hozzájárulást nem fizet” – tette világossá a miniszterelnök.
