Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Jó vagy rossz kompromisszum született a múlt héten az Európai Parlamentben? Az új, egységes szabályozás vajon megoldja az Európát fenyegető tömeges bevándorlás ügyét? Egy jogászt és egy migrációkutatót kérdeztünk podcast-műsorunkban.
Az EU érdeke, hogy minél kevesebb illegális bevándorló érkezzen a határaihoz, hogy minél gyorsabban (és lehetőleg EU-n kívüli területen) elbírálják a menedékkérelmeket, az elutasítottakat minél gyorsabban hazaküldjék, illetve a valódi menekültek elhelyezése ne csak az első biztonságos uniós ország terhe legyen, hanem mind a 27 tagállamé arányosan. De vajon az új határeljárások, a kötelező elosztás elve, a hazatoloncolási gyakorlat közelebb visznek-e a cél megvalósításához?
Az Európai Parlament egy hete megszavazta a migrációs és menekültügyi paktumot – a 2015-ös migránsválság sokkhatása óta próbálkozott az EU egy egységes szabályozás megalkotásával, ezt most megtette. A tömeges bevándorlás Európa egyik első számú társadalmi problémája, de politikai prioritás is, főleg most, az EP-választás kampányában.
Az EU új migrációs és menekültügyi paktumáról szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Van-e kötelező migránselosztási „kvóta”? Mi a szolidaritási mechanizmus?
– Miben változtat az új szabályozás a dublini formulán?
– Mi történik, ha a tagállamok nem ültetik át az egyezséget a gyakorlatba?
– Elkerülhető a nyugat-európai bevándorlási eseménysorozat megismétlődése a közép-európai térségben?
A műsor vendégei: Petri Bernadett jogász, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa, a Fidesz-KDNP EP-képviselőjelöltje és Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Az adást az alábbi linken hallgathatja meg:
--
A Videán itt érhető el:
--